Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Norvég büntetőjog

;8 KÜLFÖLDI JOGÉLE! . vei tekintettel volt itt is az egész külföldi és hazai jogirodalomra olyannyira, hogy a könyv egynémely jegyzete valóságos irodalmi anyaggyüjtemény. A mü nyelvezete világos és szabatos, mi azt ugy. az elmélet mint a gyakorlat számára is igen becsessé teszi. Érdeklődéssel varjuk a második füzetet. — ú. KÜLFÖLDI JOGÉLET. Norvég büntetőjog. A norvég Btk. a legmodernebb codificatio a büntetőjog terén; alkotója Getz (f 1902.). A codex szakítást jelez a büntetőjog alkotmánybiztosító alapfelfogásával; az a törekvés, hogy a büntetés ugy a generál-, mint a special prseventióban hatékonyabbá tétessék, az egyéni szabadság határait szűkebbre szorítja. A «nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege» alapelve a codificationalis épület alapköve marad ugyan, de egyrészt magából a codexbő! kimaradt, másrészt hivatása nem a régi többé. A büntetendő tényálladékok szerkezete laza és széles hatáskört enged a birói arbitriumnak. A büntetési határvonal is kijebb helyeződik a visszaesésnél alkalmazható határozatlan tartamú szabadságvesztés-büntetések által. Szóval: a büntethetőség és a büntetési határvonal a büntetőjogi czélszerüség érdekében, az emberi szabadság rovására kijebb helyeződik. Ez a codificatorius felfogás változását jelenti. Eddig a büntetőjog érdekeit a közjognak alárendelte, a tényálladékokat szabatosan körülírták, csak akkor lehetett büntetni, ha azok minden kétséget kizárólag valamely cselekményben feltalálhatók voltak. Ezért a codificatio főtörekvése a tényálladékok kimerítő fölsorolása volt, a codex súlypontja a különös részen. Most azonban a törekvés megváltozik: nem a cselekményt, hanem az embert kell vizsgálni és mérlegelni és a büntetést ezeknek megfelelően kiszabni. Ezzel a codex súlypontja áthelyeződik az általános részre. A fejlődés e stádiumát tükrözteti vissza a norvég codex. A bűncselekmények két csoportra oszlanak, a «forbrydelser»-re és a «folseelser»-re. A codex ennek megfelelőleg három részre oszlik, az első rész tartalmazza az általános tanokat (1—82. §§.), a második szól a «forbrydelser»-ről (83 — 324.'•§§.), a harmadik a «folseelser»-t foglalja magában (j2í— 435. §§.). Forbrydelser a N. 2. §-a szerint azok, a melyek a codex második részében foglaltatnak, úgyszintén azok, melyeket más törvények három havi «faengsel»-nél és hat havi «hefte»-nél nagyobb büntetéssel sújtanak. Forseelser azok a büntetendő cselekmények, a melyek a codex harmadik részében soroltatnak fel, vagy azok, melyeket a melléktörvények az imént emiitettnél kisebb büntetéssel sújtanak. Ez a kettős felosztás —