Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

DE PAP JÓZSEF AZ ÜGYVÉDÍ SÉRELMEK. úgynevezett- kitanitási joggal és kötelességgel. A biró kitanitási joga nem pótolhatja a szakszerű ügyvédi képviseletet, nem kiváltképen bonyolultabb természetű perekben. Ha a biró a félnek a per megindítása előtt vagy a per folyama alatt tanácsadójává válik, attól lehet tartani, hogy előre állást fog foglalni azokban az ügyekben, a melyekben Ítélkezni van hivatva. Pártatlansága és tárgyilagossága tehát egy bizonyos irányban már befolyásolva lesz. Nem számolt a törvényjavaslat a gyakorlati életnek követelményeivel sem. Ha alkalmat nyújtunk a nagyközönségnek mennél gyakrabban a biróval a per megindításától kezdve az ítélet meghozataláig a keresetileg érvényesítendő per tárgyára vonatkozólag mint tanácsot kérőnek, illetőleg mint tanácsot adónak érintkezni, a bíró a peres felek feletti objectivitásának magaslatáról le fog szállani a felek érdekharczának körébe, a mi igazságszolgáltatásunk nagy kárára fogna lenni. E kifejtett okoknál fogva nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, milyen fontos jogszolgáltatási szempontból a kötelező ügyvédi képviselet behozatala: a) a járásbíróságnál mindama perekben, a melyek értéke az iooo koronát meghaladja, továbbá a tárgy értékére való tekintet nélkül a váltóperekben, a kereskedelmi utalványokból és közraktári jegyekből felmerülő perekben és a kereskedelmi biróságok hatáskörébe utalt felelősségi kártéritési perekben, végre mindazokban a perekben, a melyek kikötés folytán kerülnek a kir. járásbíróságok hatásköre alá; b) a kir. törvényszéknél mint felebbezési bíróságnál; és c) a kir. törvényszéknél mint elsőfolyamodásu biróságnál akkor is, ha a felek egyezséget kötnek, a peres jogot egészben vagy részben elismerik, arról lemondanak, házassági perekben és oly perekben, a melyek személyes állapotokat érintenek (statusper). (Befejezése következik.)