Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 8. szám - Franczia joggyakorlat. 1.Kötelmi jogi gyakorlat.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 643 sének első stádiumát, a kereskedelmi miniszter három kötetben közzétette idevágó hazai joganyagunkat, valamint a törvénymódosításra nézve felmerült kivánságokat, javaslatokat és tervezeteket. Végül Halás\ Sándor ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter megbízásából ismerteti a pénzintézeti betétek biztonságát, különös tekintettel a takarékpénztárakra (1904. 5 kor.). Ebben a kérdésben áttekinthető és rendszeres csoportosításban közli a külföldi törvényhozási kormányzati és autonóm intézkedéseket és a hazai reformmozgalmakat. Örömmel veszünk tudomást dr. Králik Lajos kipróbált commentárának uj (III. átdolgozott) kiadásáról (1904. Grill. 8 kor.), mely a csődtorvényre vonatkozó legújabb joggyakorlatot is figyelembe veszi. Helyes czélt tűzött ki feladatául a Kereskedelmi jog czimii uj folyóirat, mely Grecsák Károly és dr. Bender Béla szerkesztésében a hiteltörvények judikáturájának és irodalmának intenzivebb müvelésével kiván foglalkozni. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A Code Civil ssáséves évfordulójának ünnepe Párisban. Francziaország és a Code Civil hatása alatt álló magánjogi rendszerrel biró külállamok a f. év október végén fényes ünnepségek keretében ülték meg a napóleoni polgári törvénykönyv fennállásának százéves évfordulóját, melynek jelentőségét a modern magánjog egész fejlődésére lapunk már a múltkor méltatta.* Az ünnepségek sorát a Sociélé d'éludes législátives és a Sociélé de Législation comparée együttes diszüiése nyitotta meg október 27-én Lyon-Caen elnöklete mellett; tárgysorozata volt: «a Code Civil revíziója, annak czélszerüsége, terjedelme és jellege, módja». Az előadói tisztet Thaller párisi egyetemi tanár töltötte be, ki e kérdést már megelőzőleg egy terjedelmes emlékiratban tárgyalta. Utána Krome, a bonni egyetem professzora, vont érdekes párhuzamot a német és a franczia magánjogi törvényhozás között, kiemelve, hogy a kettő kevésbbé egymástól, tér el, mint az ember gondolná. Egy évszázadon át élt Németország a franczia joggal; azt kiválóan alkalmasnak találta világossága, rövidsége, szabadelvű iránya miatt, mindazáltal szükségessé váltak idővel bizonyos módosítások, melyek kétségtelenül haladást jelentenek; s midőn Francziaország a maga codexét reviziónak veti alá, helyesen cselekszik, ha e haladást a maga számára értékesiti. így támogatja egymást a két szomszéd nemzet az ideál felé való közös törekvésükben. Majd Castori páduai jogtanár, utána pedig Picard belga szenátor beszéltek. Az utóbbi utalt arra, hogy Belgium a Code módosítása tekintetében felmerülő szükségletnek spe* V. ö. a Jogállam f. é. májusi számát, 249. lap.