Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Törvény és bíróság

TÖRVÉNY ÉS BÍRÓSÁG. figyelmet érdemelnek, mint a íranczia elnök naiv okoskodása, melylyel a törvényt a biró segédeszközévé lealacsonyítja az igazság megvalósításának magasztos hivatásában. Schmidt alaptétele is hibás azonban, mert az állam, ha meg akarja óvni a bíróságok függetlenségét, nem ellenőrizheti a törvény gyakorlati alkalmazásának módját és ennélfogva a bíróságok túlterjeszkedésének tűrése részéről nem engedi azt a magyarázatot, mely feltételezi a positiv beavatkozás jogát és kötelességét. Schmidt felfogása továbbá az állam és kötegeinek azonosítása folytán nem tudja kellőképen elkülöníteni az állam kétféle functióját: a törvényalkotást és a iörvényalkalmazást. Az állam mint törvényalkotó kétségtelenül kötelezi az államot mint törvényalkalmazót; de ez utóbbi már azért sem helyettesitheti az előbbit, mert önmagát a jövőre nézve le nem kötheti. Mindenesetre annak a kérdésnek felvetése, vájjon a bíróság a törvény reformálására is hivatott, egyfelől arról tanúskodik, hogy gyakorlatilag érvényesülő irányzat elméleti igazolásának szüksége felmerült, másfelől attól lehet tartani, hogv az irodalmi buzdítás hatása alatt jelszóvá növi ki magát a félig öntudatlan törekvés, és hogy a biróságok erényként gyakorolják azt, a mi komoly és higgadt megfontolás szerint annál veszélyesebb visszaélés, mert kívülről sem ellenőrizhető, sem meg nem akadályozható. A veszély jelzése talán nem fölösleges dolog. Hazai bíróságaink sem tudják mindig összeegyeztetni a törvény tiszteletét sociális reformeszmék iránti fogékonyságukkal, és a közjó előmozdítása iránti lelkesedésüktől elragadtatva, nem ritkán szem előtt tévesztik a biró első kötelességét. Még a büntetőtörvények alkalmazásánál is, hol az írott jog önkényes kezelése és ötletszerű kiterjesztése az egyéni jogkör és a törvény előtti egyenlőség súlyos sérelme nélkül nem is képzelhető, s hol minden változtatás az egyes rendelkezések közötti szerves összefüggést megbolygatja: majd ethikai majd socialpolitikai tekintetek a legis majestas mellett, sőt ellene is