Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Régi okiratok

JOGTÖRTÉNET. 4I1 tores. Ha penigh eő kegyelmeket e\en két Sellyén hallók (?) és azokon építettet hágnak birássában meg nem oltalmazhatnánk mi, vagy maradékink, tehát a\ felül megh irt Summa Pén\ érő Marhánkat és jós\ághunkat exéquálhassa eő Kegyelme és maradéki. Mellynek nagyob bizonysághára attuk eő Kegyelmeknek ez levelünket az ide aláb megh irt Szemeliek előt. Dátum in oppido Bosok die 5. Augusti 166 5. + -f Coram me Johany Farkas Juratus Assesore Comitatus Castry Ferey m. p. (P. H.) Coram me Adamo Domaniczky, Illustrissimi Comitis -fforis Bathyany in oppido Bosok Provisor m. p. (P. H.)». Látható tehát ebből a szövegből, hogy az eladók kötelezték magukat az eladott ingatlan békés birtoklásának biztosítására, sőt ha ez be nem következnék és valaki a vevőket ebben megháborgatná, akkor végrehajtás terhével lekötötték kötbérül a a ház értéke erejéig ingó és ingatlan javaikat (a mint az eredeti mondja: marháikat és jószágukat). A vevő rosonci evangélikus német gyülekezet viszont kötelezettséget vállalt arra, hogyha a megvett házat bármikor eladná, tartozik a vétellel mindenek előtt az eladókat vagy jogutódaikat megkínálni, a mi határozott elővásárlási jognak minősíthető. A törvényes bizonyság (legale testimonium) gyanánt a szerződést aláirt vasvármegyei esküdt és Batthyány gróf-féle tiszttartó a jogügylet törvényességét bizonyítja. Az 1694 bői származó adóslevél, mely a győri evang. egyházközség javára állitatott ki és az illető gyülekezet lelkésze által van kontestálva, mint korjellemző okirat szintén nem érdektelen. így szól: «Mi Győri Uj Városban Lakozó Lukácsi Szabó Mihál és feleségem Kovács Zsófia Valljuk ez Levelünk rendiben és adgyuk tuttára az kiknek illik, mivel az Török föl iövetelekor és az után való szük Esztendőkben az sok károk és Testeinkben livő nagy nyavalyák miat kevés ingó iovainkbul ki fogytunk, heiába livő Doktorosságokra, Patikariusbeli Orvosságokra és egyéb hamis varázsló orvosokra előbi nehéz keresményünket ki füzettük, most viszontak az nimet portioba köll feles pinzt füzetnünk, melyre nézve kölletet az Augustana Confession livő Ecclesianak gondviselőihez Káldi Mihál Uramhoz folyamodnunk és vettük föl ő kegyelmitül az Ecclesia pinzit 150 id est száz ötven forintokat az Uj Városban livő házunkra, mely vagyon Nedőczy János és Kartfő Mihál kovács házaik között az Öreg Ucczában, ily okkal, hogy ha az üdő alatt mig meg füzethetnénk, minékünk halálunk törtinnék, tartozzanak a mi maradékink az meg nevezet helben livő házunkat el adván, az fölyeb meg irt bötsületes Ecclesiát meg eligítteni, mind intreszivel együtt mellyrül adgyuk ezen adós levelünket kezünk köröszt vonyáso alat pöcsétünkel erősítvén. Költ Győri Uj Városban Anno 1694. Die 2. February, Lukacsi Szabó Mihály + Kovács Zsófia -f. Contestor ego Blasius Löwei Minister ejusdem Ecclesiae». A szegény adósok tehát egész becsületesen elmondták a kötelezvényben azt is, hogy miért kénytelenek adósságot csinálni: előbb a török, aztán a német szorongatta és fosztogatta őket, nemkülönben betegek is voltak és a pénzüket kénytelenek voltak «hamís varázsló orvosokra* kiadni. De jellemző az is, hogy (bár az adósság akkor még be nem tábláztathatott), a jelzálogot megajánlották, haláluk esetére pedig kötelezték jogutódaikat a tartozás kifizetésére.