Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Vádlói szellem és ügyészi obiectivitás

4o8 DF KÁRMÁN ELEMÉR Megtestelülése végül a tárgyilagosságnak a kir. koronaügyész, a jog legfelsőbb őre. A Bp. 437. §. 1. bekezdésének szabálya szerint a kir. Curia a tényállás mérlegelése tekintetében kötve van az obiectivitásnak ahhoz a mértékéhez, melyet a semmiségi panaszszal megtámadott itélet felölelni képes volt. A vád vagy a védelem irányában való elfogultságát ennek az Ítéletnek birálat tárgyává csak egy esetben teheti: a Bp. 384. §. 9. pontjának fennforgása esetén, ha t. i. a vád vagy a védelem érdeke megsértetett. De ekkor is (Bp. 437. §. 2. bek.) az alsóbb fokot uj ítéletre kell utasítania; a kir. Curia maga az anyagi igazsághoz megkívánt obiectivebb megállapításokat ítélete tárgyává nem teheti. A Curia csupán a törvény és nem a tárgyilagosság megsértése felett határoz. Ehhez képest a koronaügyész indítványai is csak valamely már obiectivnek tekintendő tényállás jogi elbirálása körül forognak, így a koronaügyész sohasem vádol, hanem törvényes alakot követel egy már legobiectivebbnek tekintendő ténymegállapítás számára. Ennek a törekvésnek legkimagaslóbb módja: a jogegység érdekében használt perorvoslata. A kir. koronaügyész működése e perorvoslat használatánál nélkülözi teljesen a vádlott ellen irányuló czélzatot: a vádló tevékenység benne a legkisebb mértékben sem lelhető fel. Oly indítványt, a mely a vádlottra is hatálylyal bíró határozatot von maga után, csak akkor tehet, ha az a vádlott felmentését vagy büntetése enyhítését vonja maga után. Azon a ponton, a hol a vád hierarchiájának élén kir. koronaügyész működik: teljesen elenyészik a vádlói működés, a vádlói szellem. Itt nyilatkozik meg leghívebben a mai eljárás ellentéte a régi bünperrel szemben. A régi biró maga volt a vádló, a legteljesebben működött benne a vádlói szellem. A kir. ügyészség legelső tagja: a koronaügyész ma több birói tulajdonságot egyesit magában, mint valaha maga a biró.