Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Vádlói szellem és ügyészi obiectivitás

VÁDLÓI SZELLEM ÉS ÜGYÉSZI OBIECTIVITÁS. a mi Bp.-unk codificatorius előkészítése során a vádelv szükségessége elsőrendű követelménykép állíttatott fel. Dr. Balogh Jenő mindazonáltal a német bir. Bp.-tól, nemkülönben a franczia Code d'instruction criminelle-től, a mely a vádelejtés jogát a kir. ügyészségnek szintén nem adja meg, ép ebből az okból megvonja a vádelvi jelleg elismerését. Hasonlókép dr. Baumgarten Izidor a már emiitett Berczelly-féle javaslatot birálván: a vádelvből vezeti le annak tarthatatlanságát, és a vádelv folytán látja szükségesnek a vádelejtési jog korlátlanságát. A vádelv annyit s annyifélekép magyarázott természetének — ugy gondolom — legszembetűnőbb jellemvonása a bünpernek a polgári perrel való analóggá tétele. Ezt a törekvést némely elméleti irók csak a per általános elveire vonatkozóan világítják meg, de nem viszik keresztül a per részleteire. Ilyeténkép a vádelv követelményéül ismertetett el, hogy vád nélkül eljárás ne legyen indítható, de már azoknak a processualis korlátoknak az átvitele a bünperre. melyeket a polgári per a litis contestationak tulajdonit, épen a vádelvvel ellenkező törekvésnek nyilvánittatott. Ha azonban a vádelv lényegét a bűnvádi pernek a polgári per szerkezetéhez való közeledésben ismerjük fel, ugy azt kell mondanunk, hogy azok a törvényes rendelkezések és javaslatok, melyek a kir. ügyészség vádelejtési jogát korlátozni kivánják azon a ponton tul, mikor a vádemelés felett a bíróság jogerősen határozva, a bűnvádi eljárás megindítását rendelte el, korántsem kívánták a vádelvet csorbítani, hanem ellenkezőleg: mereven vitték keresztül a vádelvnek a polgári perrel analóg elveit. Ilyeténkép épen a vádelejtés joga csorbulása a vádelv merev keresztülvitelének. A vádelejtés joga a kir. ügyész vádló-ügyféli tevékenységét korlátozza a tényállás obiectiv mérlegelése javára, megengedvén a vádló-ügyfélnek a pertől való elállást a per oly stádiumában is, a midőn a polgári perben már Gaius szavaival élve: a kereseti jogot a litis contestatio consummálta, megengedvén ezt a nélkül, hogy bármi 27*