Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Igazságügyi reformok

IGAZSÁGÜGYI REFORMOK. 39<J megóvni, mielőbb a törvényhozás elé kerüljön s törvényerőre emeltessék. Az e csoportba tartozó többi tervezet is jogéletünk egyegy baját volna hivatva orvosolni. A% árurés?letügylet s\abályo\á« sáról s^óló tervedet az e téren tapasztalható visszaélések ellen irányul; értesülésünk szerint azonban ez túlmegy a czélon, s már előkészítésének hire is azt a hatást idézte elő, hogy némely könyvkiadó felhagyott oly müvek kiadásával, a melyek főleg részletfizetésre való elárusitás utján terjeszthetők. A tervezet közzétételekor majd megtudjuk, hogy mennyiben alaposak ez aggodalmak. A telekkönyv reformja is elsőrendű követelése jogéletünknek. A telekkönyvek rendezetlen volta s különösen a telekkönyvi átiratások nehézségei folytán ma a telekkönyvi birtok jó része nem a tulajdonos nevén áll, miáltal az u. n. telekkönyvi csalások és hamisítások egész sorozatára bő alkalom kínálkozik. Az igazságügyminiszter három törvényjavaslattal kiván e bajon segíteni. Egyik a telekkönyvi betétek szerkesztéséről, másik a telekkönyvi rendtartásról, a harmadik a telekkönyvnek alapul szolgáló anyagi jogszabályokról szól. A betétszerkesztést, a miniszter országgyűlési beszéde szerint, egyelőre a kataszterek hiányos volta akadályozza, ezek kijavitása pedig nem az ő, hanem a pénzügyminiszter hatásköréhez tartozik; viszont az anyagi jogszabályok a polgári törvénykönyv tervezetének megfelelő rendelkezéseivel függnek össze. Ezek végleges megállapitása előtt tehát, a mi még nem történt meg, a telekkönyvre vonatkozó anyagi jogszabályok megállapitása sem lehetséges. Itt van azonban a telekkönyvi rendtartás, a mely önmagában is reformálható; s minthogy épen ennek a hiányai okozzák a legtöbb bajt: talán remélhetjük, hogy a miniszter az ennek reformját tárgyazó javaslat sorsát nem teszi függővé a másik két javaslat sorsától. A végrehajtási törvény revíziója szorosan összefügg a perrendtartás reformjával. Helyesen mondá az igazságügyminiszter,