Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Igazságügyi reformok

IGAZSÁGÜGYI REFORMOK. Irta: Dr. EDVI ILLÉS KÁROLY. I. A zavaros politikai helyzetben az igazságügyi reformok háttérbe szorulnak. Mikor a hadsereg szaporításáról és felszereléséről, uj taraczkütegek beállításáról s ezekkel kapcsolatban közjogi, különösen katonai nemzeti követelésekről van szó, s mikor e kérdések körül kifejlett harczok izgatják a pártokat és forrongásban tartják az egész országot: akkor Justitia szerényen kénytelen várni a jobb időket, mikor az ő követelései is érvényesülhetnek. Ily viszonyok közt senki sem csudálkozhatik azon, ha nálunk mostanában az igazságügyi reformok terén pangás mutatkozik. Látszólag igy is áll a dolog. Mert ha a törvénytáron végig tekintünk azóta, mióta Plós? Sándor az igazságügyminiszter : abban egyetlen számbavehető törvényt sem találunk, a mely igazságügyünk még hátralevő reformjával valamely összeköttetésben állana. Két nagyobb szabású törvényt hoztak azóta: az 1899: XV. törvényczikket az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról, s az 1901 : XXÍV. t.-cz.-et az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről; de ezekhez csak mellékesen van köze az igazságügyminiszternek s az igazságügynek : mert e két törvény politikai czélból, a pártok közötti megegyezés eredményeként született meg. Az igazságügygyei kapcsolatos törvények ebből az időből csupán a következők: az 1899: XIII. t.-cz. a polgári jogsegély iránt Haagában létrejött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről, — az u. a. évi XXVI. törvényczikk az igazságügyi palota költségeilogállam III. évf. 7. f. 2g