Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Törvény és bíróság

22 DF BAUMGARTEN IZIDOR jelenleg mindegyik uralomra jutott pártszinezet «socialpathologiai» érzékenységét kielégíteni törekszik az egyes társadalmi osztályok rendszabályozására hivatott büntető törvényhozás által. Az agrarismus és merkantilismus, a clerikális és radikális, democrata és polgári irány a törvényhozás fegyvereivel küzdenek a társadalom bajai ellen és saját osztályérdekeik védelmére. Ily különböző és gyorsan váltakozó felfogások megrögzitésére a törvényhozói apparátus nehézkessége csak csekély mértékben alkalmas és a társadalom idegessége öntudatlanul is a biróság felé fordul sociálpolitikai szükségleteinek, gyakran szeszélyeinek, is megvalósítása czéljából. Korunknak egy más beteges vonása is hozzájárul a törvény és a biróság közötti helyes viszony megbolygatására. A jogászok türelmetlensége a törvényekkel szemben egyre növekszik. Mindegyik eset, mely a törvény alapján etnikailag teljesen kielégítő módon el nem birálható, rendszeresen felhasználtatik a törvényesség elleni ostromra, a jog és törvény közötti különbség mesterséges felállítására és egyúttal gyakorlati kimutatására annak, hogy kizárólag a törvény akarata alól felszabadított birói döntés képes a jogérzés tökéletes kielégítésére.* Ugyanakkor, midőn túlsókat követelnek a törvénytől, a hajlandóság a biró személyének es~ményesitésére is mutatkozik. A törvény emberi eredetére eszmélnek és a biró gyarlóságai előtt szemet hunynak, a mennyiben azt a minősítést, a melylyel az általános szabály helyes alkalmazására bir, öntudatlan eszmetársitás folytán átviszik bármily más hatáskörben való működésére. E különböző áramlatok közös találkozási pontjukban megingatják a törvény közkötelező erejébe vetett hitet és félig öntudatosan, félig öntudatlanul a törvény akaratát helyettesitik a biró meggyőződésével. Francziaországban a cháteau-thierry-i törvényszék elnöke, a «jó birónak» elnevezett Paul Magnaud, * V. ő. dr. Adolf Malhias, Der Wille des Gesetzes, Wien, 1900. 8. I.