Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Törvény és bíróság

20 D? BAUMGARTEN IZIDOR mi az egész hadseregnek egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Ő Felsége által intézendőnek ismertetett el, a mely jogát Ő Felsége mint egyúttal osztrák császár az őt mint ilyent megillető hasonló jogokkal együttesen gyakorolhatja és gyakorolja ugyan, de ezáltal semmiképen nincs és nem lehet érintve a magyar nemzetnek az a joga, hogy e jogok gyakorlata tekintetében, királyával egyetértésben az eddigiektől eltérő megállapodásra jusson. És a nemzetet csorbítatlanul megillető e jogának az arra hivatott tényezők által esetleges gyakorlásával egyáltaljában nincs és nem lehet érintve a nemzetnek az a pragmatica sanctióból folyó kötelezettsége, hogy a védelmet közösen és együttesen teljesítse O Felsége másik államának országaival, mert a pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek a hadsereg és az arra vonatkozó intézkedések, egyszóval a hadügy csak egyik eszköze, a melynek közösségét nem a pragmatica sanctió, hanem az 1867: XII. t.-cz. állapítja meg abban a keretben, a melyben az országnak a hadügyre vonatkozó önálló és független jogai bizonyos tekintetben ideiglenesen megköttetnek ugyan, de lételükben érintve nincsenek. Ez az a jogi szempont, a melyből a hadügy közössége kérdésének megbirálásánál és az arra vonatkozó jogok és kötelezettségek gyakorlásánál a magyar állam minden tényezőjének ki kell indulni. TÖRVÉNY ÉS BÍRÓSÁG. Irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. A sociális elem előtérbe nyomulása a politikában és gazdasági életben nem hagyhatta érintetlenül a biró és a törvény közötti viszonyt. A meddig az egyén autonómiája csirája és kiindulási pontja volt az állami élet fejlődésének és az egyéni akarat és belátásból származtatták le az állam és társadalom ala-