Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A magyar budgetjog sérelmei és sérelmeinek orvoslása

A MAGYAR BUDGETJOG SÉRELMEI ÉS SÉRELMEINEK ORVOSLÁSA. Irta: ENYEDY LUKÁCS. I. A magyar alkotmány főerőssége, leghatalmasabb bástyája az a jog, hogy a nemzet beleegyezése nélkül sem ujonczozni, sem adókat kivetni és behajtani nem szabad. A magyar budgetjog mai állásában feltétlen, mert csak abban az egy esetben szünetel vagy módosul az 1827: IV. t.-cz. értelmében, ha az ország területét külellenség megszállta és igy a nemzet akarata országgyűlésen nem érvényesíthető.* Ez a kivétel nem érinti a nemzeti budgetjog feltétlenségét, mert mint vis major törvényt gyengitő természetű hatálylyal nem birhat. Sőt épen a régebbi törvényeken alapuló és azokat megerősitő 1827: IV. t.-cz. tekinthető a magyar nemzet megkerülhetetlen budgetjogá* Az 1M28 : IV. t.-cz. ezt rendeli: «Ő szent felsége bizonyosakká teszi a karokat és rendeket, hogy a közadózás és bármilyen nevezetű, akár pénzben, akár terményekben, akár ujonczokban szolgáltatandó segedelmek ügye az országgyűlés tárgyalása alol ... ne legyen elvonható, — érintetlenül maradván csupán az adót illetőleg az 1715 : VIII. t.-cz.-nek az 1741 : XXII. t.-cz.-ben bővebben felvilágosított rendelkezésen. Az [715 : VIII. t.-cz. 2. §-a is kimondja, hogy az adók iránt az országgyűlésen kell határozni; a j. és 4. §§. azonban ez alól azt a kivételt teszi, hogy a mennyiben véletlen ellenséges betörésnek rendkívüli esete merülne föl vagy előre nem látott rögtönös háború e fontos ügy tárgyalásának rendes módját nem engedné: ily esetekben a nádor-ispán, a primás, a főpapok, a bárók, a kir. táblák tagjai s a megyék és városok minél nagyobb számban az ország határán belül összehivandók, a kik megvizsgálván a véletlen szükség okát, az adó tárgyában tanácskozzanak. E törvényt pedig az 1741 : XXII. t.-cz. ugy magyarázta: «csak akkor legyen helye az előbb emiitett czikkben Írott összejöveteinek, midőn vagy az ellenségnek Magyarországba való hirteleni betörése, vagy egyenesen az országot fenyegető rögtöni háború körülményei a rendes országgyűlést megakadályoznák». Jogállam, III. évf. 6. f. 21