Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - A magyar magánjog kézikönyve. Irta: dr. Raffay Ferencz. Eperjes. Sziklai Henrik kiadása.) 8-rét. XIV-762 o. [könyvismertetés]

SZEM LE. donát képező üzemeszközöket és kőszenet felhasználva Budapestre utaztak, esetleg a tulajdon védelmére alkotott büntető §-ok alkalmazandók. A tárgyalási határnapok elmulasztására vonatkozólag kétségtelen, hogy a sztrájk okozta közlekedés-fennakadás miatt igazolásnak van helye. De nincs helye a prts. nov. ói. §-a szerint előző az igazolás megadása folytán kitűzött határidők elmulasztása esetén. Ezért és mert az igazolás költségei mindenkép az igazolást kérő felet terhelik, czélszerü volna ad hoc tör­vényhozási intézkedéssel kimondani, hogy a sztrájk 5 napja a határidőbe be nem számittatik (iuristitium) és hogy kivételesen igazolással lehet élni azokban az esetekben is, melyekben a törvény az igazolást elvileg kizárja. Magánjogi szempontból bizonyos, hogy az a fél, a ki a sztrájk követ­keztében a szolgáltatássa! késedelmes volt, a másik féllel szemben nem felelős, mert reá nézve a sztrájk vis major. A kereskedelmi törvény 344. §-a szerint pedig a veszélyt az árunak a fuvarozónak való átadásától kezdve a vevő viseli. Már sokkal vitásabb a vasút felelősségének a kérdése. Üzletszabályza­tunk 9. §-a egybehangzóan a berni nemzetközi egyezmény 29. cz.-ével azt az általános elvet mondja ki, hogy a vasút kö\egeiéd és más személyekért, kiket az elvállalt szállítás teljesítésénél alkalmaz, felelős. Azaz teljes garan­tiáva! tartozik, a culpa in eligendo-n messze tulmenőleg; mert hiszen a culpáért való felelősséget, mint általános szabályból folyót, fel sem kellett volna emliteni. Mivel pedig a sztrájk kizárólag a vasúti személyzet visel­kedésére vezethető vissza, kérdés, vajon már ez általános jellegű §. folytán nem köteles-e a vasút kártérítésre. Ezt a felfogást látszik támogatni a svájezi Bundesgericht 1900 július 14. határozatának indokolásában fog­lalt ily értelmű kijelentése, mely azonban rendelkező részében nem dönt a felvetett kérdésben. Az üzletszabályzat 75. czikke (b. e. 30. czikk) a vasutat felelőssé teszi, a mennyiben nem tudja igazolni, hogy az áru elveszése, hiánya vagy sérülése erőhatalom által keletkezett és itt az lesz a kérdés, vajon erőhata­lomnak lehet-e tekintenünk azt az eseményt, a melyet az üzem személy­zete okozott. Az áru késését illetőleg az üzletszabályzat 86. §-a ;b. e. ^Q. czikk) felelőssé teszi a vasutat, a mennyiben nem igazolja, hogy a késedelmet okozó eseményt el nem háríthatta. Valószínű, hogy ez a bizonyítás az államvasutnak sikerülni fog. Ámde mindazokban az esetekben, midőn a 'késés egyszersmind az áru teljes elromlását vagy sérülését okozta, az üzletszabályzat 75. §-a is concurrál a 86. §. esetével, ugy hogy ismét csak az erőhatalom igazolása mentesítheti a vasutat. Felelősségre von­ható továbbá a vasút mindazokban az esetekben, midőn a pályavonalon maradt tárgyak őrzése, az állatok itatása és gondozása vétkes gondatlan­ságból elmulasztatik. Az üzletszabályzat by §-ának y bek. (b. e. 14. czikk) rendkívüli forgalmi viszonyok folytán jogot ad a vasútnak póthatáridők megállapita-

Next

/
Thumbnails
Contents