Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hadügy közössége

GRECSÁK KÁROLY azokkal az államokkal léphet csődjogi egyezményre, a melyeknek csődtörvényei csődtörvényünktől lényegileg el nem térnek, s minthogy a közös csőd a kölcsönös jogsegélynek a legmagasabb fokát jelenti, a dolgok természetes rendje azt hozza magával, hogy csődegyezményre csakis azokkal az államokkal léphetünk, a melyekkel a polgári Ítéletek végrehajtása iránt már nemzetközi szerződést kötöttünk, vagy egyidejűleg ilyeneket kötünk, mert nincs helyes értelme annak, hogy a közadós vagyonát olyan államnak adjuk ki, a melynek Ítéletei területünkön végre nem hajthatók. Végül kiemelem, hogy csődegyezmény létrejötte esetén ennek hatálya alól kifejezetten kiveendő volna a külföldi részvénytársaságoknak az itteni üzletük folytatására szánt és itt elhelyezett tőkéje és biztosítási alapja, a külföldi jelzálogintézetek által a záloglevelek külön biztositására rendelt alap és a külföldi jelzálogintézeteknek a belföldi ingatlanokon jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelései is. (Lásd a csődtörvény 7c. §-át és az 1876: XXXVI. törvényczikket). A HADÜGY KÖZÖSSÉGE Irta: GRECSÁK KAROLY. A mióta az a maga nemében páratlan közjogi vita a monarchia két államának törvényhozási termeiben a közelmúltban megindult, melynek tárgya az 1867: XII. t-.czikkbe foglalt kiegyezésnek a magyarázata, oda át Ausztriában számos oly érvek hozattak fel a kiegyezési törvény szellemének félremagyarázására, melyeket szó nélkül hagyni már csak azért sem lehet, mert állítólag magának a kiegyezési törvénynek egyes positiv rendelkezéseiből lettek meritve. Abban a törekvésben, hogy a hadügy feltétlen közössége legyen a kiegyezési törvényből következtethető, nemcsak oly kijelentések hangzottak el oda át Ausztriában: hogy a kiegye-