Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 1. szám - A hágai nemzetközi IV. conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmémy tervezete
I Ö Hí OBERSCHAI.L ADOLF tervezet fent ismertetett szövege szerint a szerződés hatálya ki nem terjed. 7. A mint ez már fent említve volt, nem forog fenn eltérés az egyes államok törvényeiben arra nézve, hogy az ingatlan javakra vonatkozó dologbeli jogok tekintetében a territoriális elv mérvadó. Ritka kivétel számba mennek azok az esetek, a melyekben a judicatura ezekre nézve is némi concessiót tett a csődegyetemlegesség elvének. Ugy hiszem a mai viszonyok közt nem várható, hogy akadjon állam, a mely hajlandó volna lemondani a területükön fekvő ingatlanok feletti rendelkezésről. A tervezet is számol evvel a hangulattal, midőn az ingatlanokból való kielégités sorrendjének kérdésében ugy a jelzálogos követelések, valamint egyéb előnyös tételek tekintetében az ingatlan fekvésének jogát kivánja alkalmazni, s egyúttal kimondja, hogy azoknak jogi helyzetét, a kik ilyen természetű igényeket támasztanak, a csődnyitás nem alterálja és ha e jogosítványokra nézve vita támad, ennek eldöntésére az ingatlanok fekvése szerint illetékes bíróság van hivatva. Egyéb tekintetben azonban a tervezet szerint a külföldön nyitott csőd hatálya kiterjedne a belföldi ingatlanokra is. Ezt nem tartom a mai viszonyoknak megfelelő helyes megoldásnak. Nem csupán a jelzálogos követelések és az előnyös tételekre nézve, de minden egyéb dologbeli jogok tekintetében is a rendelkezést és bíráskodást feltétlenül az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnak tartanám fenn. Kizárólag ennek hatáskörébe vélem utalandónak az ingatlan tömeg zár alá vételét, a kezelő gondnok kinevezését, az árverés foganatositását, és csak az előnyös tételek és a telekkönyvi jogot nyert hitelezők kielégítése után fennmaradó vételár-maradványt vélem a csődöt rendelt külföldi bíróság rendelkezése alá bocsátandónak. Helyes a tervezetnek az az intézkedése, hogv a csődnyitás az ingókra vonatkozó elsőbbségi igények tekintetében sem idéz elő változást az igénylők jogi helyzetében. Megfontolás