Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hágai nemzetközi IV. conferenczia napirendjére tűzött csődjogi egyezmémy tervezete

6 Dr OBERSCHALL ADOLF Ezt a czélt azonban aligha fogja elérni abban a mértékben, a mint ez contemplálva van, mert szerződéseket a tervezetben szövegezett tartalommal csakis azok az államok köthetnek, a melyeknek csődtörvényei nem térnek el lényegesen egymástól, ellenben más államok közt, a melyeknél ez a feltétel fenn nem forog, czélszerüen csakis külön szerződések sajátságos viszonyaik figyelembe vétele mellett jöhetnek létre, a mint ez az 1900. évben tartott harmadik értekezletnek fent emiitett ülésében Francziaország képviselete részéről is kifejezett fenntartás alakjában hangsulyoztatott. Az alábbiakban ki akarom emelni az értekezleten résztvett államok törvényében mutatkozó lényegesebb eltéréseket, e mellett rá fogok mutatni azokra a kérdésekre, a melyekre nézvea tervezet vagy egyátalában nem terjeszkedik ki. vagy pedig nem foglal magában kielégítő megoldást. 1. A leglényegesebb eltérés az, hogy az értekezleten résztvett államok egy részében, úgymint Francziaországban, Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugálban, Németalföldön, Luxemburgban és Romániában csődnek csakis kereskedők ellen van helye, ellenben Némethon, Ausztria, Magyarország, Dánia, Norvégia, Svédhon, Oroszország és Svájcz törvényei szerint elrendelhető a csőd nem kereskedők ellen is. Fel nem tehető, hogy az elől nevezett államok beleegyeznének abba, hogy az utóbbi államokban nem kereskedő ellen nyitott csődnek az ő területükön is legyen hatálya, mert törvényeinknek ez a rendelkezése azok közé az alapintézmények közé tartozik, a melyek a közrendet érintik. (Lásd C. H. LyonCaen et L. Renault Droit Commercial, o. kötet 1274. czikkét). Fokozza a nehézséget még az is, hogy a kereskedői minőség majdnem mindenütt másképen van meghatározva, e tekintetben azonban túlzottnak tartom azoknak a véleményét, kik a kereskedői minőségre nézve minden esetben és feltétlenül a belföldi törvényt vélik alkalmazandónak, mert ha a külföldön lévő főtelep törvénye szerint az illető kereskedőnek tekintendő,