Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A magánjogi törvénykönyv előkészítése

224 TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. magánjogi jogs\er\ö lény, nem pedig közigazgatási rendelkezés. Minden kétséget kizáróan azonban ez lesz a helyzet, ha a T. törvénynyé váland. Ugyancsak oly kétségtelen azonban az is, hogy a T. jelenlegi szövegezésében a névtagadás és névbántalmazás alanyául csakis a magánjogi személyeket, sőt ezek közül is talán csak a természetes személyeket képzeli és hogy mindaddig, mig az ellenkező törvénybe iktatva nincs — írott codex mellett — az ily visszavonó rendelet nem a rendelkező visszaélése, hanem az elrendelő hatóság formailag érvényes rendelkezése lesz. j. Az előzőhöz hasonló helyzetet teremtett az 1894: XXXI. t.-cz. az egyes felekezetek szempontjából is. Mindazokban az esetekben t. i., a hoi az érvényes polgári házasságkötést az egyház — bármely oknál fogva — meg nem áldotta, a házasságból eredő gyermekeket törvényteleneknek tekinti és «ok helyütt a maga felekezeti anyakönyveiben ilyeneknek is anyakönyveli. Igaz már most, hogy ez anyakönyvek elvesztették nyilvános hatályukat, ám azért nem szűnik meg névbántalmazás és névmegtagadás lenni, ha bármely jogviszonyban is vonakodnak az állami oltalomban szerzett nevet elfogadni és alkalmazni.* Súlyosabbá teszi a vázolt helyzetet még az a körülmény, hogy az 1894: XXXII. t.-cz. 1. és 2. §§. szerint a szülő jogi kötelessége a gyermeket bizonyos befogadott vallásban nevelni, miből folyik, hogy az emiitett szükségképen bántalmazásoknak lesz sokszor kiszolgáltatva, hogy másfelől az illető vallásfelekezet egyháza befogadott, hogy e befogadott egyház tanai a vonatkozó házasságot tényleg el nem ismerik, hogy tehát ismét a közjogi alany, nem pedig annak közege a sértő fél, hogy végül a szóbanforgó névtagadásnál, ugy látszik, a sértő és a sértett is jogilag védett helyzetben van. Nézetem szerint ez a sértés is a T. 88. §-ába belevonandó és az id. szakasz e szempontból is átszövegezendő és pedig az összes elmondottak figyelembe vételével következőképen: «Mindenki kérheti, hogy az a személy, hatóság vagy egyházi hivatal, ki a neve viseléséhez vagy használatához való jogát tagadja, e jog elismerésére köteleztessék)). Dr. Alrnási Antal. II. Egyesületi közgyűlési határodat megtámadása (56. §.). A «főelőadmány» XII. sz. elvi kérdése igy hangzik: «A törvénynyel vagy az alapszabálylyal ellenkező közgyűlési határozat semmis legyen-e vagy csupán megtámadható; az utóbbi esetben pedig, miképen szabályoztassék a megtámadási jog gyakorlása, jelesül a megtámadási határidő kérdése ? * Felmerülhet itt az a kérdés, vajon a/ ily anyaelkönyvelés az anva ellen nem-e becsületsértés, s mint ilyen, nem esik-e a T. 88. $-a alá is?