Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 2. [r.]

2 IÓ Dí IFJ. VUTKOVICH SÁNDOR tik be, ha csak nyolcz nap alatt ki nem jelenti, hogy a válasz­tást el nem fogadja. Kivételt csupán a miniszterek, államtit­károk, nagykövetek, a meghatalmazott miniszterek, a Seine pre­íéctusa, a rendőrség feje, a semmítőszék elnöke, a számvevőszék elnöke, a párisi felebbezési bíróság elnöke, az állami főügyé­szek (procureur général), az érsek, a püspök, Francziaország nagy rabbinusa és Páris nagy rabbinusa alkotnak. Ugyancsak ki vannak véve a tanárok és azok a kik ideiglenes megbizással vannak ellátva. Minden képviselő, a kit valamilyen fizetéses nyilvános állásra neveznek ki, az állás elfogadásával nyomban megszűnik képviselővé lenni, de újra megválasztható, ha hiva­tala nem összeférhetetlen a képviselői állással. Maga a válasz­tás, mely titkos szavazás utján megy végbe, csak egy napig tarthat. A választás helye a «chef-lieu de la commune», mind­azonáltal a választók száma alapján több részre is lehet osztani. A pótválasztás a második vasárnap megy végbe, mely az ered­ménytelen választást követi. Minden kerület egy képviselőt választ. Az 1889. évi február 13-iki törvény értelmében minden kerület, mely meghaladja a 100,000 választót, minden százezer választó után még egy képviselőt választ. Nagyon fontos J~ 1889-ik évi július ij-iki törvénynek a~ a\ intézkedése, mely szerint csu­pán csak egy kerületben lehet fellépni. A képviselőt négy évre választják. A kamara minden alkalommal egészen megújul. A halálozás, lemondás esetében három hónap alatt meg kell történni a kiegészítő választásnak. A képviselők fáradozásuk fejében kártalanítást (indemnité) kapnak, mely évi 9000 frank­ból áll. A szavazás alkalmával csak az tekinthető megválasztott nak, 1. a ki általános többséget kapott, 2. a kire legalább annyi szavazat esett, mely megfelel a beirt választók egynegyedének. A második választás alkalmával a viszonylagos többség ele­gendő. Szavazategyenlőség esetében az idősebb tekintendő meg­választottnak. A titkos szavazatok felbontását illetőleg az 1884. évi április 5-iki törvény és azt megelőző decretumok az irányadók. (Folytatása következik).

Next

/
Thumbnails
Contents