Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - Rágalmazás és becsületsértés. Adalékok a büntető novellához

204 ZSITVAY LEÓ bályozásánál kétségkivül felesen kedvez a támadó félnek, és ez bő forrását nyitotta meg a rágalmazás és becsületsértés évrőlévre fokozódó áradatának. A BTK. indokolásában e fontos kérdéshez nem méltó rövidséggel esik át a nehézségeken, melyek pedig — mutatja a külföldi törvényhozások egész sorozata — nagy számban tódulnak a gondolkodó fő elé. A mi régi magyar joggyakorlatunk ezt a bő bizonyítási jogot nem ismerte, az 1848. évi sajtótörvény, melyre pedig a liberális felfogás tanúságául még most is hivatkozunk, 24. ^-ában egyenesen kimondja, hogy «a megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állitások bebizonyítása nem engedtetik meg. kivévén, ha valaki mint tisztviselő vagy megbizott cselekedett, és a felhozott tények e korbeli eljárására vonatkoznak». A külföldi törvényhozások vagy egyáltalán nem szólnak a bizonyítás megengedhetőségéről, vagy azt egyenesen megtiltják. Az első esetben a delictum alkotó elemeibe iktatják a valódiság kérdését, és azzal a bizonyításnak e keretben kivétel nélkül helyt adnak, a másik esetben a közérdek tekintetéből kivételeket statuálnak a bizonyítás megengedhetőségére. Az olasz BTK. még legközelebb áll a mienkhez, de ez is mindenekelőtt elvileg kizárja a bizonyítást, és azután állapítja meg a kivételeket. Ellenben a mi BTK.-ünknek e tekintetben nincs semmi elvi kijelentése, egyszerűen felsorolja, hogy mely esetekben megengedhető a bizonyítás, mely esetekben nem. Vajon kimeritette-e ezekkel mind a felmerülő eseteket: azzal nem törődik és hogy a felsoroltakon tul felmerülő esetekben mi történjék, arról nem intézkedik. Ezzel a határozatlanságával csak felbátorította a támadásra és sértésre kész tömeget, mely amúgy is hajlandó — szenvedély sugalta meggondolatlanságában — mindent, a mit tud és lát, kész bizonyítéknak fogadni, és ezzel a bíróság elé állani. A perlekedés nálunk nagy tömegben jelentkezik és a kiáltás: nekem van igazam ! igen ritkán nyer igazolást a kikiáltón kivül eső bizonyítással. Ez a viszony dominál a BTK. 263. §-nál is a gyakorlatban.