Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 4. szám - Rágalmazás és becsületsértés. Adalékok a büntető novellához
RÁGALMAZÁS ÉS BECSÜLETSÉRTÉS. 20 I pl. az osztr. bt. 492. §-a itt csak. kihágást statuál, ha becsületsértés forog fenn, a németbir. büntetőtörvény egyáltalában nem ad erre külön minősitést, több más külföldi btk. pedig csak annyit mond, hogy ily esetekben sulyositó körülmény állapítandó meg (pl. Zürich 161. §.). Tehát ugy a nyilvánosság kérdése, mint a hivatali állás és eljárás tekintete tulajdonképen ennél a szakasznál közömbös. Ennek a szakasznak súlya és feladata más irányban merül tel, t. i. ott, a hol a törvény által alkotott testületek, hatósáságok (bíróságok 271. §.) és azoknak küldöttségei mint collectiv egységek és jogi személyek megtámadása elleni oltalom statuálandó, és így egyrészt passiv alanyként, valamint az inditványozási jogban activ alanyként elismertessenek. Csemegi e szakasz czéljáról (Ind. 454-j igy is nyilatkozott, t. i. «hogy a testületek mint olyanok nem lévén sem activ, sem passiv büntetőjogi alanyok : a törvénynek ki kell mondania, hogy hamis vád, rágalom és becsületsértés esetében e szabály alul kivétel állapittatik meg. E nélkül e testületek ellen elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás egyáltalában nem lenne büntethető». Hogy pedig csakis ez alapon kapott életet ez a szakasz, mutatja leginkább az, hogy ilyképen felesleges volt tartalmába felvenni a hivatali vagy hivatásos működésre való ismérvet, mert hiszen ilyen testület úgyis csak erre vonatkozólag lehet a megtámadás czélpontja. Az 1848. évi sajtótörv. 10. §-a az, mely itt érvényre kiván jutni. A német birodalmi bt. ezt a Csemegi által ebbe a $-ba fektetett kérdést ugy oldotta meg, hogy a 196. §-ban csak az egyik alapot, t. i. az activ alanyiságot állapitotta meg az inditványozási jog statuálásával a testületek számára, és ezzel implicite a passivitást is megállapította. Ezek alapján tehát a 262. §. csak erre a jogi anyagra volna szorítandó és onnan az egyénileg sértettek kijelölése, valamint a nyilvánossági tekintetek kiküszöbölendők. Szövege egyszerűen igy alakulna: Jogállam. III. évf. 4. f. 14