Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 3. szám - Jogi értekezések. Szerkeszti: Balogh Jenő dr., ny. r. egyetemi tanár, 10. füzet. A visszaesés dogmatikai és bünletőpolitikai szempontból. Irta: Bernolák Nándor dr. Budapest, 1903. 103. 1. [könyvismertetés]

IRODALOM. I79 tási könyvtár, 2. k. 40.), és ár. Sigmoná Andor «Közigazgatási végrehajtása Nagel Ottó). Utóbbiak főleg gyakorlati czélra készültek. Az önálló politikai tanulmány igényével és terjedelmével lép fel Imre Sándor munkája: «Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről» (Politzer. Ára 5 kor.). Ép most hagyták el a sajtót Földes Béla Statisztikai Előadásai (I. sorozat, Politzer, ára 5 kor. 215 1.), mely műnek a visszaesőkről szóló fejezetét e füzetünkben közöljük. Végül említést teszünk egy uj hiánypótló gyűjteményről, melyet Sánla Elemér és Térfi Gyula szerkesztenek; czime: a miniszteritanácsnak hatásköri összeütközések tárgyában hozott határozatai (1875 — 1905; Grill, 550 1.). A büntető jogirodalom köréből már eredetiségénél fogva is érdekes dr. Csizmadia Alajos «A bűnözés világa» czimü tanulmánya (Pécs, Thaisz József 1904). Az ujabb büntetőjogi reformeszmék beható fejtegetése után a büntetőjogi fejlődés ideálja gyanánt a bosszúállás szellemének kiirtását hirdeti, azt kívánja, hogy a repressio keresztény szellemben gyakoroltassék és a büntetés helyébe az állami gyógykezelés lépjen. Mint a magyar perbeszédek II. füzete jelent meg dr. Oberschall Pál pozsonyi jogtanár védőbeszéde a Rusznyák János elleni bűnügyben (Politzer. Ara 1 kor.). A védőbeszéd e hírhedt és annak idején nagy feltűnést keltett bűnügyben főleg a beszámithatóság kérdésével foglalkozik és a psychiatria és psychopathia eredményeinek és ujabb irodalmának (Mendl, Charcot, Kraft Ebing) alapos ismeretére vall. Dr. Szigeti Gusztáv füzetének czime: "A gyakorló orvos szerepe a jogszolgáltatásban!) (Dobrovszky és Franké 4. k.). A czim azonban többet igér tartalmánál, mely néhány bevezető szó után a szerzőnek hat büntető perben, mint ellenőrző orvosszakértőnek és hat polgári perben, mint orvosszakértőnek kifejtett működését és véleményét tartalmazza. Tehát főkép anyaggyüjteménynek tekintendő. Mint ilyennek feldolgozási módja sem kifogástalan. így szokatlan, hogy olyan esetet is közöl, a melyben még jogerős birói döntés nincs, de még szokatlanabb, hogy az ellenvéleményeket kérdő és felkiáltó jelekkel és gúnyos megjegyzésekkel kiséri. A magánjog irodalmi müvelése már eredményesebbnek mondható. Nemrég jelent meg Raffay Ferenc\ eperjesi jogtanár tollából «A magyar magánjog kézikönyve* (Eperjes, Sziklay Henrik, 16 k. 762 lap; és Kolosváry Bálint kassai jogtanár: «A magyar magánjog tankönyven czimü müvének első füzete (Politzer, 500 1.); továbbá a Fodor Ármin szerkesztésében megjelenő magyar magánjog dologjogi kötete is most hagyta el a sajtót. Ennek keretén belül (159—581. 1.) tárgyalja Lányi Bertalan a tulajdonjogot, a mely rész mint különálló jogi monographia is megjelent. Mindezekkel lesz alkalmunk behatóbban foglalkozni. Dr. Hanuj Ferenc^ pécsi püspöki hittudományi intézet tanára a vegyes házasságok történetéről irt beható jogtörténeti tanulmányt, melyhez harmadik részében, az okmánytárban a szerző a vegyes házasságokra nézve ma érvényben levő magyar egyházjog fórrá 12*