Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - A kereskedelmi bíráskodás Franciaországban

KÜLFÖLDI JOGÉLET. I 2 5 dolgáben a kizárólagos ottomán bíráskodást elismerték. Az eljárás szabálytalansága, vagy a törvények helytelen alkalmazása esetén a dragomán megtagadja az ítélethez való hozzájárulását, s minthogy az idegen alattvaló ellen hozott ítéletet a kapitu'ácziók értelmében csak a saját illetékes konzulátusa hajthatja végre s az idegen alattvaló lakásába a konzulátus segédkezése nélkül a végrehajtó hatalom be nem hatolhat: az ily ítélet végrehajtása lehetetlen. Külföldiek egymásközti pereiben az actor sequiturfórum rei elve érvényesül, azaz annak az államnak konzuli bírósága ítélkezik, a melynek az alperes, illetőleg vádlott a polgára. A mi jelesül az osztrák-magyar konzuli bíróságot illeti, ott az egész vonalon egyelőre még (v. ö. 1891 :XXXI. t.-cz. 10. §. 3. pont) az osztrák jogot alkalmazzák (akkor is, ha magyar állampolgárok vannak érdekelve). Kivétel a házassági jog: a magyar házassági törvény érvényét magyar állampolgárokra nézve ez évben rendeletileg mondották ki. Konzuli bíráskodásunkat Törökországban az 185 í január 23-iki császári és 18^5 márczius 31-iki osztrák miniszteri rendeletek, ujabban az 1891 :XXXI. t.-cz. szabályozzák; utóbbi a konzuli Ítéletek második és utolsó fórumául a konstantinápolyi konzuli fotörvényszéket állítja fel. Ez a főtörvényszék felerészben magyar, felerészben osztrák birákból áll; az elnöki tiszten életfogytig való kinevezéssel magyar és osztrák honosok felváltva követik egymást. A jelzett t.-cz. 10. §-ának r. pontja megszabja, hogy a jog- és cselekvőképesség, az egész családjog (beleértve a házassági vagyonjogot is), az öröklési jog és a büntetőjog tekintetében magyar állampolgárra a magyar jog alkalmazandó; az id. §. 3. pontja azonban e rendelkezés tényleges keresztülvitelét bizonytalan időkre elodázza. Mindez adatokat bővebben kifejtve és ügyesen csoportosítva megtalálhatjuk Bálint Imre most megjelent ily czimü füzetében: «Magyar kivitel Törökországba (Gyakorlati útmutatás). Bpest, 1905». M. I. A képviselőház igazságügyi bizottsága 1902 november hó 13-án tartott ülésében a polgári perrendtartás javaslatát tárgyalva, szótöbbséggel a kereskedelmi hatáskör megszüntetése mellett döntött. E határozat ellen dr. Neumann Ármin különvéleményt nyújtott be.* Különösen sok szó esett a vita folyamán a franczia kereskedelmi bíróságokról. A javaslat remélhetőleg nemsokára bekövetkező parlamenti tárgyalása előtt tehát időszerűnek tartjuk ezeknek szervezetét, hatáskörét s az azok előtti eljárást főbb vonásaiban futólag ismertetni. * A Jogállam is a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék fenntartása mellett szólalt fel (1. I. évf. 809. 1.). A kereskedelmi bíráskodás Franciaországban.