Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Kártérítési kereset a részvénytársaság igazgatói és felügyelő bizottság tagjai ellen

BÍRÓI GYAKORLAT. megállapodás, mely se törvényt, se jogos érdeket nem sért. Ettől a szerződéitől a jogi sanctiót megtagadni a biró nincsen jogosítva, és az ajánlattevőt a díjfizetési kötelezettség alól csak abban az egy esetben oldhatja fel, ha a biztosító a kockázatviselést vállalni nem hajlandó, és azt fel nem ajánlja. Nem igaz tehát, hogy a dij csak tényleg viselt koczkázatnak lehet az ellenértéke, hanem az a helyes álláspont, hogy ellenértéke annak a koczkázatnak, a melyet a biztosító visel vagy a szerződésnek megfelelően viselni hajlandó. Az ellenkező felfogás elvisz egy oiy szerződésre, a mely az egyik kötelezett és magát kötelezni akaró félre semmi kötelezettséget nem ró, vagyis megalkot egy képtelen jogalakulatot. A helyes felfogás kivezet a «naptárszerü kezdet» tömkelegéből is. Megtévén a különböztetést az érvényesség és a hatályba lépés közt, kétségtelenné fog válni, hogy a naptárszerü kezdet azt a napot jelzi, a melyen a biztosító az ajánlatot elfogadja, a biztosítási szerződés létesül és érvényessé válik, a díjfizetésre vonatkozó kikötés pedig a feleknek azt az akaratát jutta'ja kifejezésre, hogy a díjnak lefizetéséig a biztositóra nézve a biztosítás hatályba nem lép, az érvényes és érvényesíthető szerződés daczára a koczkázatviselési kötelezettsége be nem áll. A mig a Curia ezt a helyes álláspontot el nem fogadja, addig az igazság a biztosítási jog terén a mostani ferde lejtőn mind mélyebbre fog sülyedni. Dr. GoLi Simon. (Befejező közlemény következik). Kártérítési kereset a részvénytársaság igazgatói és felügyelő bizottság tagjai ellen. Kereskedelmi törvényünk 189. § ában kártérítésre kötelezi a részvénytársaság igazgatóit, ha megbízásuk határán túllépve, törvény vagy alapszabály ellen cselekszenek, 196. §-ában pedig a felügyelő bizottság tagjait, kik ily intézkedéseket tapasztalva, a közgyűlést összehívni elmulasztották. Nem mondja meg azonban a törvény expressis verbis, hogy kinek van az igazgatóság és felügyelő bizottsággal szemben kereseti joga, mert a 189. §. általában a "károsultról» szól, a 196. §. pedig csak annyit mond, hogy «a felügyelő bizottság tagjai egyetemlegesen kártérítésre kötelezvék». A helyes törvénymagyarázatnak és a birói gyakorlatnak feladata tehát meghatározni azt, hogy ki a károsult és hogy ki léphet fel keresettel. A kereskedelmi törvény 197. §-a alapján kétségtelen, hogy a felelősség a társasággal szemben fennáll, melyet az igazgatóság és felügyelő bizottság ellen indított perben választott vagy kirendelt meghatalmazottak képviselnek. Elismeri továbbá birói gyakorlatunk a hitelezők kárkövetelési jogát és igy immár csak az a kérdés, vajon az egyes részvényeseket megilleti-e a kereshetőségi jog az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai ellen. 8*