Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 2. [r.]

AZ ÜGYVÉDI SÉRELMEK. 95 igazságügyi miniszternek az igazságügyi bizottság által is szük­ségesnek és czélszerünek felismert azt a szándékát, hogy a tanuk részére, valamint a bírói szakértők részére megállapítható dijak mér­tékét rendelettel kívánja szabályozni az életbeléptetési törvény­ben kikérendő felhatalmazással. c) A meghatalmazások kiállítására vonatkozó alakszerűsé­gek szabályozásánál az igazságügyi bizottság szintén tett con­cessiókat az ügyvédek jogos érdekeinek. Az 1902. évi minisz­teri javaslatnak azt az álláspontját, mely szerint a magánokiratba foglalt meghatalmazás kiállítására az irni tudó kiállítónak alá­írása elég, az igazságügyi bizottság csak az ügyvédi meghatal­mazásra nézve tartotta elfogadhatónak. A nem ügyvéd részére szóló meghatalmazásnál azonban nem tartja meUö-hdönek a tanuk előttemezésében fekvő biztosítékot s azért azt javasolja, hogy a nem ügyvéd részére szóló meghatalmazás olyan alakban legyen kiállítva, a milyent a törvényjavaslat 321. §-a teljes bizonyíté­kul szolgáló magánokiratra vonatkozólag megszab. Az igazságügyi bizottság azonban nem teljesítette mindazokat a kívánalmakat, melyeket Magyarország ügyvédi kara ritka egyértel­műséggel a polgári perrendtartási javaslatban a bírói pervezetés terén érvényesíteni óhajtott. 1. Különösen ki kell emelnünk azt, hogy az igazságügyi bizottság is magáévá tette az 1902. évi törvényjavaslat 244. §-ának azt a rendelkezését, hogy az ellenfél beleegyezésével a tárgyalási határnapok elnapolásának és illetőleg halasztásnak helye nincs. Az igazságügyi bizottságnak ez intézkedése mellőzi a pervitel­nél okvetlenül figyelemre méltatandó gyakorlati szempontokat. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy úgy az ügyfelek, mint az ügyvédek inkább lehetnek akadályozva a szóbeli tár­gyaláson való megjelenésnél, mint a mai rendes eljárásban, t. i. az Írásbeli perben a haláridők pontos betartásánál. A határ­napoknak pontos betartását sokszor megnehezítik, vagy épen­séggel lehetetlenné teszik a felek és ügyvédek személyé-

Next

/
Thumbnails
Contents