Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. 61 azt a részét, mely a felperesek által keresetileg követelt birtok] utalókra vonatkozik, mint szintén az erre vonatkozó tulajdonjog-bejegyzést is érvénytelennek kimondani, felperesek tulajdonjogát ugyanezen jutalékra megállapítani s II. r. alperest annak tűrésére kellett kötelezni, hogy a felperesek tulajdonjoguk bekeblezését végrehajtás utján kérhessék. Felperesek tulajdonjoga a külsőségekre megállapittatván, I. r. alperesnek ugyanezen ingatlan kiadása és elvont haszon megítélése iránti visszkeresetét el kellett utasítani. A debreceni kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyta. (1901 szeptember 18. 2873/991. P. sz.) C. 6915/1901. A kir. Curia (1902 nov. 14.) a másodbiróság ítéletét, mellőzve abból az alperesek között létrejött adásvevési szerződés és az annak alapján a felperesek javára megítélt ingatlanrészekre vonatkozó tulajdonjogi bejegyzés érvénytelenséget tárgyazó rendelkezést, felhívott és felhozott indokai alapján helybenhagyta. Az érintett adásvevési szerződés és tulajdonjogi bejegyzés érvénytelenségét tárgyazó rendelkezés azért mellőztetett, mert felperesek keresetüket valóságban ingatlanok tulajdona iránt intézvén, az I. rendű alperes jogánál erősebb joguk kimutatásával annak a jognak folyományául az érintett adásvételi szerződés és tulajdonjogi bejegyzés a felperesek irányában úgyis hatálytalanok, minek folytán nem volt és nincs szükség arra, hogy felperesek tulajdonjog elismerése iránt intézett zárkérésük mellett az alperesek között kötött adásvevési szerződésnek és az annak alapján kieszközölt tulajdonjogi bejegyzés érvénytelenségének kimutatását is kérjék, mihez nekik mint harmadik személyeknek joguk nincs is. 47. Akadálya-e a tulajdonjog bekeblezésének az, hogy a hagyaték, melyhez az ingatlan tartozik, még átadva nincs ? A tulajdonos tulajdonjogának telekkönyvi bekeblezését bármikor követelni jogosítva van, s így nem tartozik az átruházó hagyatékának rendezését bevárni, a mely jogát azon a jelen esetben tenn sem forgó körülmény nem szünteti meg, hogy a cserébe adott ingatlan terhelve van, módjában lévén az ez által sértett félnek az érték biztosítása utján magát az esetleges joghátrányok elől megóvni. (Ipolysághi kir. törvényszék) 1900 május 11. 1182/900. P. sz.; Curia 1902 deczember 10-én 3321/902. sz. a. helybenhagyta.).