Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A svájczi büntetőtörvénykönyv legujabb javaslata [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 587 fcen az elitélt a próbaidő alatt szándékos büntettet követ el, avagy megintés daczára ismételten megsérti az adott utasításokat, a kiszabott büntetés rajta végrehajtatik. Ha a próbaidő e nélkül elmúlik, a kiszabott büntetés elesik. Megjegyezni kívánjuk e helyen azt, hogy az 1896-os javaslat a feltételes elitélés kimondását csak az esetben engedte meg, ha az illető 6 hónál rövidebb szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett s igy a mostani javaslat a feltételes elitélés alkalmazhatási körét kiszélesbiti. Az V. fejezetet kitevő vegyes intézkedések az időszámítást s a hivatalnokok fogalmát állapítják meg. A javaslat különös része 18 fejezetre oszlik. Az első fejezet az élet és testi épség elleni bűntettekkel foglalkozik, sorra véve a szándékos emberölést, gyilkosságot, melyet nem a praemeditatio, hanem egyéb körülmények, — igy a bírvágy, a végrehajtás kegyetlen volta, stb. — választanak el előbbitől; az erős felindulásban s a felszólítás folytán elkövetett ölést, öngyilkosságra való felbujtási s segítést, gyermekülést, melynek alanya minden, a szülés befolyása alatt álló anya, ellentétben a magyar btk. 284. §-ával, mely tudvalevőleg csupán a házasságon kívül szülő anyát privilegisálja; magzatelhajtást, kitételt, párviadalt, az élet és egészség veszélyeztetését, a gondatlanságból okozott emberölést, a testi sértést; idevonatkozólag kiemeljük, hogy a szándékot túlhaladó eredményért a tettes nem felel, a verekedést az egészségnek nemi betegség általi veszélyeztetését, a gyermekeknek és alárendelteknek tulerőltetését s a gondatlanságból okozott testi sértést. A II. fejezet a vagyon elleni bűntetteket tárgyalja, ideértve a lopást, rablást, sikkasztást, talált dolog eltulajdonítását, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, vagyonrongálást, zálog stb. jogok megsértését, csalást, zsarolást, uzsorát, a tőzsde- és szerencsejáték általi kizsákmányolást, a hűtlen kezelést, a csalárd és vétkes bukást, a zártörést, egyes hitelezők előnyberészesitését s csőd esetén szavazatok vásárlását. A lopást illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy a javaslat idefoglalja az u. n. villanyosság-ellopását is, s ehhez képest nem az idegen ingó dolog kitételt használja, hanem következőleg szól: «wer eine Sache, die einem andern gehört, wegnimmt oder wer eine durch Naturkraft er\eugte Energie einem andern entzieht, um sich oder einen Dritten damit unrechtmássig zu bereichern». Itt említjük meg, hogy a természeti erő által előállított tnergisnak szándékos és jogellenes elvonását, a javaslat fenti álláspontjának megfelelően, mint vagyonrongálást bünteti. A csekély értékű tárgyaknak szükségből, pajkosságból (Mutwillen) vagy egy vágy kielégítése végetli (Befriedigung eines Gelüstes) elvétele, mint kihágás 100 frankig terjedő pénzbüntetéssel, avagy 14 napig terjedhető elzárással büntettetik. Hasonlóan büntettetik a csekély értékű dolgoknak sikkasztása, jogtalan elsajátítása, külön kihágás az u. n. automatalopás.