Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Japán joga és törvénykezése. 1. r. [könyvismertetés]

578 KÜLFÖLDI JOGÉLET. A jelen birói kar már leginkább az uj korszak neveltjeiből áll. Élethossziglan neveztetnek ki és csak fegyelmi uton mozdíthatók el állásukból. Rendszerint a kinevezés közvetlenül az iskola elvégzése után, kiállóit vizsga alapján, történik meg. Az ügyvédség köréből nem igen vesznek birót, s a kiváló ügyvéd nem számithat jutalmul birói székre. Ügyvéd csak egyféle van. A japán ügyvédek független gondolkozású, saját állásuk értékét ismerő és becsülő emberek; a jogászok nagy része azonban egyáltalán nem praktizál, hanem közszolgálatba lép vagy valamely nagyobb magánvállalat tisztviselőjévé váük és a gyakorló ügyvédre mint kisebb társadalmi értékű elemre néz le. Az ügyvéd iránti bizalom a közönségben nincs meg nagy fokban. Előzetes jogtanácsot nem mindig vesznek igénybe. Csak mikor már baj van, mennek az ügyvédhez. Még nagy czégek is gyakran ügyvéd nélkül végzik jogi ügyeiket. A birói szervezet egységes az egész országban, Formosa szigetét kivéve, melynek saját szervezete van a kormányzó vezetése alatt. Három bíróságig fokozat van, melyek ugy a polgári, mint a büntető bíráskodást gyakorolják, az elsőt a per tárgyának értékéhez, a másodikat a kiszabható büntetés nagyságához képest felosztott hatáskörrel. A felebbezés ugy a tény-, mint a jogkérdésben az alsóbb bíróságtól a közvetlenül következő felsőbb birósághoz megy, bizonyos szigorúan körülírt, de tág határok között. Mindig a legfelsőbb bíróságig vihető a jogszabály helyes alkalmazásának kérdése. Az eljárás általában nélkülözi az ünnepélyességet és a szigorúan körülirt alakszerűségeket; nincsenek a szó szorcs értelmében vett perbeszédek; a bíró, illetőleg elnök kérdéseket intéz a felekhez, s e kérdések nyomán bontakozikr ki tulajdonkép az ügyállás s alakulnak meg a concrét ügy határvonalai. Nincs elkülönített főtárgyalás, nincs resumé, nincs nyilvános előadói véleményadás. A bizonyító eljárás befejeztéig uj bizonyítékok korlátlanul felhozhatók, ha csak a halasztás czélzata nem nyilvánvaló. A tanukra való hivatkozásjoga korlátolt; a tanú kihallgathatóságának kérdése előbb, megvitatandó nyilt ülésben, a mi a feltehető keresztkérdések Mértékét 'teljesen lerontja. Az ügymenet ezért lassú és hosszadalmas. Ezt még fokozza a perújítás korlátlan megengedettsége, melylyel igen gyakran élnek a végrehajtás késleltetése czéljából. A japán polgári törvénykönyv öt könyvből áll; az első könyv az «általános rész»-nek felel meg; tartalmazza a természetes és a jogi személyekre vonatkozó szabályokat, szól a belföldiek és külföldiek közti különbségről, a jogképességről, meghatározza a • dolog* fogalmát, szabályozza a jogok keletkezését, megszűnését, átváltozását, a e'tételt és időhatározást és az elévülést. A második könyv a dologjoggal foglalkozik, s dologi jogként tárgyalja a birtokot, tulajdont, superficiest, emphyteusist, kézizálogjogot, jelzálogjogot, elsőbbségi jogot. A harmadik könyv a kötelmi jog, s szól a szerződésekről, jogtalan gazdagodásról, tartozatlan fizetésről és delictu-