Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az országgyülés feloszlatásáról ex-lex-ben [könyvismertetés]

IRODALOM. tani, hogy az alapelvvel ne jöhessen összeütközésbe ; ezért válik a királyi jog egy bizonyos időponttól kezdve feltételessé. A törvényhozó intentiója az volt, hogy a király akaratából ne állhasson elő ex-lex állapot. Arra, hogy az állapot a képviselőház, pláne a kisebbség akaratából is előállhasson, akkor nem gondoltak s ezért csak az ex-lexről általánosságban intézkedtek. A képviselőházban egy törvényről folytatott rövid vita során is a már emiitett alkotmányos garancziákat tartották leglényegesebbnek,* a nyári ülésszakról, az $. §. módosításáról nem volt szó. Azt hiszem, a törvény indokolása, czélja s a törvény létrejöttének érintett előzményei is ama nézetem mellett szólnak, hogy az 1867: X. t.-cz. egy feltételt tartalmaz és ekképpen a 48-iki törvényben felállított feltételt, nem pedig a 3 hó alatti összehívási kötelezettséget módosítja. Ennek megállapításával elesnek a Tetétleni okoskodásához fűzött következtetések is.** Nem egy terminusnak vis major folytán való elmulasztásáról, hanem egy suspensiv feltétel be nem állásáról van szó. Az 1867 : X. t.-cz. akkép rendelkezik, hogy az ex-lex állapot megszűnéséig a király feloszlatási joga fel van függesztve. Tetétleni okfejtését könyve vége felé — de sinit in piscem mulier formosa superne — politikai érvekkel is támogatja. Nem akarnám e térre követni, de ugy hiszem, hogy politikai bajaink orvosolhatását a ház feloszlatása nem fogja meghozni. Jelen bírálatomban de lege ferenda az 1867: X. t.-cz. módosításával sem kívánok foglalkozni, csupán az 1867 : X. t.-cz.-nek Tetétleni által adott értelmezésével szemben kívántam állást foglalni. Szerintem kétségtelen az, hogy az 1867-: X. t.-cz. tiltja az országgyűlésnek ex-lexben való feloszlatását. Helyes-e ez vagy sem, vitatható, de a jogász munkája a törvény valódiságának megállapításával véget ér. Lehetnek idők és körülmények, melyek az állam intézőit parancsolólag arra kényszeritik, hogy a törvényeken tul tegyék magukat. Minden államban, habár íratlanul is él a szükségjog. Mikor gyakorlandó, gyakorolható-e a jelen körülmények között, ennek meghatározása a politika körébe tartozik, de a jogásznak semmikép sem lehet feladata, hogy ezt a szükségjogot a jognak köntösébe bujtassa. Ifj. dr. Chorin Ferenc^. * Lásd Várady Gábor, Lónyay Menyhért beszédeit. ** Még egy megjegyzésre kívánok reflektálni. Tetétleni szerint az 1867 : X. t.-cz.nek általam is helyesnek tartott értelmezéséből logikusan az következik, hogy a képviselőház már az indemnity alatt sem oszlatható fel. Ezt azzal indokolja, hogy a törvény a jövő évi költségvetés megállapított voltát tűzi feltételül. Ámde az indemnity nem egyéb, mint a költségvetési év kinyújtása ; az indemnity alatt nincsen ex-lex ; és ilyenkor a jövő évi költségvetés kitétele alatt, az indemnityt követő időre szóló költségvetés értendő. Az ellenkező magyarázat beleütköznék a törvény valódi értelmébe.