Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendtartás előkészitő munkálatai. 8. r.

TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. pedig a férjnek e törvény hatályosságának területén lakhelye nincsen, a nőnek e területén levő lakhelye. Ha a házasfelek egyikének sincsen e területen lakhelye, az illetékességet a házasfeleknek e területen volt utolsó közös lakhelye állapítja meg, ilyennek hiányában pedig ugy kell őket tekin­teni, mintha Budapest IV. kerületében laknának. A magyar bíróságnak az előbbi bekezdésben megállapított illetékes­ségét nem érinti az a körülmény, hogy az egyik házasfél a bontó okul szolgáló tény elkövetése után vagy az előtt vesztette el a magyar állam­polgárságot, vagy a törvény hatályosságának területén a községi illetőséget. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos*. Ez a §. olyan házasfelek házassági pereiben állapítván meg az illeté­kességet, a kiknek mindegyike vagy legalább azok egyike magyar állam­polgár és a törvény hatályosságának területén (nem pedig Horvát-Szlavon­országokban) bír illetőséggel, ezt az első bekezdésben világosan meg kel­lett mondani. Arra az esetre, ha a házasfelek egyikének sincsen e terü­leten lakhelye, a bizottság úgy találta, hogy első sorban e területen volt utolsó közös lakhelyük vétessék figyelembe, mert a bizonyítás rendszerint legkönnyebben ezen a helyen lesz felvehető, ezen a helyen laknak több­nyire a házasfelek egyikének vagy másikának rokonai, ezen a helyen vá­laszthatnak a házastársak legkönnyebben a perben képviselőt. Csak ha a házasfeleknek ezen a területen nem volt közös lakhelyük, vélte a bizott­ság őket olyanoknak tekintendőknek, mintha Budapest IV. kerületében laknának. A §. második bekezdésének a felvételét a bizottság a házassági jogról szóló i8o4:XXXI. t.-cz. 114. §-ára tekintettel javasolta és ezzel kiegészítette a házasságjogi törvény 117. §-ának második bekezdését, a mely csak arra az esetre rendelkezik, ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte. Minthogy a magyar állampolgárság megszerzé­séről és elvesztéséről szóló 1879 :L. t.-cz. 26. és 32. §-a szerint a magyar állam kötelékéből való elbocsátás és az állampolgárságnak távollét követ­keztében elvesztése a nőre csak akkor terjed ki, ha férjét külföldre kö­vette, az a nő, a ki férjét nem követte külföldre, tehát magyar állampol­gárságát megtartotta, akkor is magyar bíróság illetékessége alá kell, hogy tartozzék, ha a férj a bontó okul szolgált tény elkövetése előtt vesztette el a magyar állampolgárságot. A 643. §. után a bizottság a következő uj, 644. §-nak felvételét ja­vasolta: «Az e törvény hatályosságának területén községi illetőséggel biró magyar nő, ha oly férfival kötött e törvény hatályosságának területén házas­ságot, a ki nem magyar állampolgár, vagy a kinek e területen községi illetősége nincsen és férjét a házasság megkötése után e törvény hatályos­ságának területén kivül nem követte, a házasság semmisségének kimondása vagy megtámadása végett annál a bíróságnál indíthat pert, a melynek terü­Jogáüam, II. évf. 9. t".

Next

/
Thumbnails
Contents