Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az uzsorajavaslatról

Dí KÖNIG VILMOS ben; e~ek fogják emelni hazánknak, királyunknak s a monarchiá­nak erejét, tekintélyei és hatalmát. Hagyjunk fel a meddő vitákkal, lépjünk a cselekvés terére mielőbb s ha megszereztük a fentjelzett előföltételeket, az ese­mények fejlődése s a viszonyok — elementáris erővel fognak vinni a czél felé. Ápoljuk az egyetértést a nemzet és király között s a tör­vényhozás e két tényezője akkor mihamarább meg fogja találni az alkalmas időpontot arra, hogy a nemzet törekvéseit nemcsak törvénybe igtassa, de megvalósitsa. AZ UZSORAJAVASLATRÓL. Irta: Dr. KÖNIG VILMOS. Valahányszor gazdasági életünkben a bajok nagyobb ará­nyokban mutatkoznak, a közfigyelem magánjogunk legköny­nyebben kezelhető része — a szerződési szabadság felé terelődik. Az igazság kutatása, annak teljes és őszinte feltárása helyett a törvényhozó is természetesen alkalmasabbnak találja az indi­viduumot felelőssé tenni és azt a szabadsággal való visszaélés vádjával terhelni. Az orvoslás pedig ez esetben nagyon egy­szerű. Csak ki kell hirdetni a magánjogi statáriumot, vagyis a szerződési szabadságot fokozottabb mértékben fel kell füg­geszteni. Jogrendszerünk mélvebb alapzataihoz nyúlni veszélyes, de a socialis rend megérintése nélkül odadobhatunk akár egyeseket, akár egyes osztályokat. Ez a megszokott jelenség ismétlődik az uzsorajavaslatnál. A pauperismus rémes tüneteit nem lehet már ignorálni, vala­minek történnie kell és igy a jog régi minták nyomán hoz­záfog a kizsákmányolók megfékezéséhez. Azt pedig, hogy kik az élősdiek, a törvény határozza meg. Ez azt jelenti, hogy azok, a kik a gazdasági életben a hatalommal rendelkeznek, saját érdekükben a kevesebb hatalommal rendelkezőket kiszól-

Next

/
Thumbnails
Contents