Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

ROHONYI GYULA mával az időt elérkezettnek nem láttuk; mert hiányoztak hozzá az előfeltételek s mert Magyarország állami életét előbb ki kellett épitenünk más irányban. Ma sem valósitható meg e jog azonnal, de az előfeltéte­lek megszerzéséről gondoskodnunk kell. 1897-ben történt ez irányban az első lépés, a mint kimu­tattuk, folytatnunk kell a munkát abban az irányban, de a tör­vényhozás jogaiból feladnunk semmit sem szabad. Lehető rövidséggel igyekeztünk tisztába hozni a felségjo­gok körét a hadügyekben. Rámutattunk arra, hogy a nemzeti törekvések sem a prag­matica sanctióval, sem az 1867: XII. t.-czikkel ellenkezésben nincsenek, a dualismusnak ártalmára nem lehetnek s a hadse­reg közösségét nem fogják megbolygatni. A politikusok feladata mérlegelni azt, vájjon alkalmasak-e a viszonyok, elérkezett-e az időpont, hogy ezeket vagy ezek­ből mit és mennyit lehet megvalósítani. Fejtegetésünknek nem czélja, hogy concrét javaslatot te­gyünk a kibontakozásra a jelen zavaros viszonyokból. Czélja azonban eloszlatni a félreértéseket a király és nem­zet között ; megállapítani, közjogilag kifejteni a felségjogokat és a törvényhozásnak jogkörét ez ügyekben. Egyedül ez lehet alapja a helyes, az igazságos, a szeren­csés kibontakozásnak. Ne feledjük azonban, hogy a törvényhozásnak is két fac­tora van, az egyik a király, a másik a nemzet s hogy a kér­désnek törvényhozás utján való megoldásához mindkét fél aka­rata és hozzájárulása szükséges. A jelvények és a zászló kérdésének szabályozása nem lesz könnyű feladat; de legalább hosszú időt nem igényel. A ve­zénylet és szolgálati nyelv tényleges behozatala előtt meg kell szerezni annak minden előfeltételét.

Next

/
Thumbnails
Contents