Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 6. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. a cselekmény a egyértelműsége*, azaz a cselekménynek oly minősége, hogy a cselekményből magából annak valamely bűntettre irányulata kivehető: ez tehát a szándékoltnál más bűntett is lehet, mert a közelebbi minősítés bizonyitás dolga, melynél a cselekményen kivül más bizonyítékok is szerepelhetnek. A bemászás pl. akkor is lopási kísérlet, ha magából a bemászásból a lopás czélzata ki nem tűnik. Ezzel szemben az előkészületnek jellemző ismérve a kétértelműség, vagyis magából az előkészületi cselekményből nemcsak az nem vehető ki, hogy milyen bűntettre, hanem az sem: hogy egyáltalán bűntettre irányul. Kiemeli azonban Carrara, hogy az egyértelműség ismérve a gyakorlati alkalmazásban a változó és a priori meg nem határozható körülmények befolyása alatt áll, s azért inkábbb «abstract szabály», mintsem «concrét formula.). Az előkészületi cselekményekre vonatkozó szabályt kiegészíti az a szabály, a mely szerint azok vagy absolut, vagy csak relatív értelemben előkészítő cselekmények. Az absolut előkészítő cselekményeket a tényleges veszély feltétlen hiánya jellemzi, mig a relatív előkészületi cselekmények a tettes bizonyos czélzata szerint lényeges veszélylyel járhatnak, és csakis azért nem képeznek kísérletet, mert bűntettre irányulatuk kétséges. Azért azok, ha a mellékkörülmények bűntettre irányuló voltukat bizonyítják, a kísérlet megállapítására alkalmasak. 4. Ortolan szerint előkészítő cselekmények azok, a melyekkel a tettes «intézkedik a végrehajtás iránt»; véghezviteli cselekmények pedi.n azok, a melyekkel «hozzá fog a bűntett elkövetéséhez)) •—• il se met á l'oeuvre du délit —: positiv határvonal megvonása lehetetlen. Csak két pont kétségtelen; az egyik a mikor még feltétlenül nincs, a másik, a mikor már kétségtelenül van kísérlet. Az első az eszközök megszerzése, azoknak használata nélkül, ugy hogv még a tettes elhatározásától függ, akarja-e azokat tényleg használni. A második pont: a bűntett törvényszerinti tényálladékát megállapító cselekménynek vagyis annak a cselekménynek megkezdése, a mely más közvetítő mivelet, nélkül közvetlenül a bűntett megvalósítására irányul. Ez a Carrara-féle elkövetési cselekmény, tényálladéki cselekmény — acte constitutive du délit. — De a kísérletet még egyáltalán meg nem állapító előkészítő cselekmények, és a kísérletet feltétlenül megállapító tényálladéki cselekmények között van a cselekményeknek hosszú sora. a melyek nem tényálladéki cselekmények s a melyeknél daczára a szabálynak, hogy csak tényálladéki cselekmény megkezdése képez kísérletet, a kísérletnek megállapítását mellőzni nem lehet. A szabály alkalmazását nem szabad túlozni, s a bírónak szabad mérlegelésére kell bízni, hogy a cselekmény természete s körülményei szerint a véghezvitelt megkezdettnek vagy meg nem kezdetinek állapítsa meg. Vannak esetek, a melyekben a véghezvitel megkezdését csak meg nem engedhető szőrszálhasogatás tagadhatná; főleg midőn oly cselekményekről van szó, a melyek a bűntett véghezvitelének szokásos eszközei, s a bűntettel oly szorosan függnek össze, hogy azzal egy-