Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, váltó- és csödjog. val igazolt forgatmányos (36. §.) lejárat után, ha az intézvényezett nem fizetett a váltókapcsolatban-* és visszkereset alatt álló személyek közül az, ki a váltót beváltotta. A mi különösen a kibocsátó jogait illeti, a 23. § 2-ik bek.-vei szemben az i8_|0. évi XV- t-cz. 80. §-ának ellenkező rendelkezésével, annak kimondására szorítkozik, hogy az elfogadás az intézvényezettet a kibocsájtó irányában is váltójogilag kötelezi, de nem határozza meg a kibocsájtó kereseti jogának megállapításához kivánt feltételeket s igy a legitimatio kérdését meg nem oldja. Magában az a puszta tény ugyanis, hogy az intézvényezett elfogadói nyilatkozatát a váltóra ráirta, nem jogosíthatja fel a kibocsájtót, hogy tőle fizetést követeljen, mert ehhez okvetlen a váltó birtoka és a legitimatio szükséges. De a törvény mi támpontot sem nyújt arra, hogy épen a kibocsájtónál a váltó birtokának puszta ténye elegendő lenne a perlési jog megállapításához; tehát reá nézve is áll az általános szabály, hogy a váltóbirtokos csak mint rendelvényes, vagy mint forgatmányos vagy akkor léphet fel fizetésre irányuló keresettel, ha visszkereset alatt állván, a váltót visszaváltotta. A váltó birtoka megállapítja ugyan a vélelmet, hogy a kibocsájtó, mint visszkereset alatt álló előző beváltás utján jutott más rendeletére szóló váltó birtokába, ezt a vélelmet azonban a jelen esetben lerontja a tanúnak az S. T. 64. §-a alapján mérlegelt vallomása, mely teljesen bizonyítja, hogy a váltó a rendelvényesként megjelölt s—i takarékpénztárnál soha sem volt, hogy tehát a kibocsájtó soha visszkereset alatt nem állott, s a váltót vissza sem válthatta. (1036/1901. V.; Curia helybenhagyja 1902 nov. hó 25-én 611/902. sz.). 31. Megtámadási keresetek illetékessége. (1881 :XVII. t.-cz. 26. S-a, 1881: LIX. t.-cz. 59. §-a.) Felperes mint vb. B. és K. czég csődtömegének gondnoka, 5386 kor. 38 f. s járulékai iránt megtámadási keresetet indított alperes részvény ársaság ellen a budapesti kir. törvényszéknél. Alperes pergátló kifogást emelt s a kereskedelmi biróság illetékességét vitatta. I. A budapesti kir. törvényszék alperes illetőségi kifogásának helyet ad, s felperes heresetét hatáskör hiányából visszautasítja. Indokok. A megtámadási keresetek az alperesre egyébként illetékes biróság elé tartoznak. Felperes maga sem vonja kétségbe, hogy alperes is kereskedő s a megtámadott ügylet a felek közt kereske-