Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. 29 E határozat azt a jogszabályt mondja ki, hogy a bíróilag nem érvényesíthető (díjügyletekből eredő) követelés biztosítására adott zálog visszakövetelheti Ez elvi jelentőségű határozatot a Jogállam I. évf. 822. l.-ján tettük kritika tárgyává. 29. Kinek megbízottja a biztosítási ügynök ? (1875 : XXXVII. t.-cz. 505. §.) Felperes biztosító-társaság keresetet indított alperes ellen 761 K 16 f töke s járadék, mint az alperes által kötött életbiztosítás után fizetendő első évi biztosítási díj iránt. Alperes azzal védekezett, hogy ö felperes ügynökével negyedévenkinti díjfizetésben állapodott meg, s az e részben kitöltetlenül hagyott ajánlat is ily módon lett volna kiállítandó, s miután a kötvény nem e megállapodásnak megfelelőleg töltetett ki, a biztosítási szerződés nem is jött érvényesen létre. Az első- és másodbiróság kötelezte alperest a kereset értelmében. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik, — és abban az esetben, ha alperes leteszi a pótesküt arra, hogy ő R. J. ügynökkel abban állapodott meg, hogy az ajánlat nem egész évi, hanem negyedévi díjfizetési kötelezettség kitüntetésével lesz kitöltendő, — felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Helytelen az alsóbiróságok Ítéleteinek az a jogi megállapítása, hogy felperes ügynökeinek az az eljárása, hogy a biztosítási ajánlatot nem a létrejött megállapodásnak megfelelőleg töltötte ki, — a jelen esetben alperes terhére esik. Mert általánosságban nem áll az, hogy a biztosítási ügynök a kitöltetlenül átvett ajánlat kitöltése tekintetében, rendszerint a bebiztosított me%bi~ottjának tekintendő. A jelen esetben alperes a biztosítási ajánlatot a díjfizetési kötelezettségre nézve az abban foglalt háromféle fizetési módok kettejének kitörlése és igy a választott fizetési mód kitüntetése nélkül irta alá, — és az ajánlat igy is jutott a felperes társaság birtokába. A fizetési módnak ezen kitüntetését pedig P. Gy. tanú vallomása szerint R. J. ügynök vállalta magára olykép, hogy abban a negyedévenkinti díjfizetési kötelezettség lesz kitüntetendő. Az eljárt ügynök a tekintetben hogy nem megállapodásszerüen járt el, hanem az ajánlatban a választott fizetési módozatot ki nem tüntetvén, az később a társasági igazgatóság által pótoltatott és pedig az évi díjfizetéssel — nem tekinthető az alperes megbízottjának, és ebbeli eljárásának joghátrányai nem alperest, hanem a felperes társaságot terhelik, — mert ebben az esetben R. J. mint a felperes társaságnak ügynöke mindenesetre megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítási ajánlatban foglalt különféle fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapodásra jusson ; a miből folyóan, ha alperes a fenti értelemben a pótesküt leteszi, — nyilvánvaló, hogy a peres felek között a biztosítási szerződés nem jött létre, és igy fel-