Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - Előszerződés és pontozatok. Jegyzetek a magyar polg. törvénykönyv tervezetéhez. 2. r.

248 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. szorításától. Ne ejtsenek tévedésbe ma sem azok a jelszavak, melyek a ((nemzeti géniusza, cinépünk jogérzete» s egyéb mindenesetre hangzatos, de a komoly kritika szempontjából sulylyal nem biró indokok leple alatt a kérdés valódi, helyes szabályozását hátráltatják. Tartsuk inkább szem előtt elhunyt jeles jogtudósunk, ár. Teles\ky Istvánnak* ama buzdítását, hogy «a mult hagyományaihoz való elfogult ragaszkodás helyett a jelenkor kívánalmainak megfelelő s ennélfogva a jövőben életképességre számitható törvényhozási müvet alkossunk»! Ki$s Gé%a. ^\ Előszerződés és pontozatok. K

(Jegyzetek a magyar polg. törvénykönyv tervezetéhez), v (Befejező közlemény**). III. Menjünk még egy lépéssel tovább. Ha t. i. az alkudozások (tractatumok) előszerződés megkötésére nem vezettek, megtörténhetik, hogy a felek ideiglenesen a szándékolt szerződésnek egyes lényeges vagy mellékpontjait, melyekre nézve már akaratmegegyezés jött létre, írásba foglalják. így jönnek létre a pontosatok melyek a középkori német jogban akkor, ha a szerződés összes lényeges kellékeit magukban foglalják, teljes érvénynyel birtak; ily e'setben a mellékpontokra nézve, ha a felek később megállapodásra nem jutottak, a naturalia negotii birtak érvénynyel (Gerber 163. §.). A pandektajog a pontozatokat tágabb értelemben vette (Puchta 251. §. és Arndts 231. §.), és azok alatt egy szerződésnek a szerződő felek által elfogadott minden vagy egyes lényeges pontjaira nézve történt írásbeli feljegyzést értett; a szerződés érvényessége azonban még annak kikötött vagy törvény által kívánt formába foglalásától függött. Ha tehát a felek a szerződés egyes vagy minden lényeges kellékeire nézve megállapodásra jutottak, a szerződést azonban még azért véglegesen megkötöttnek nem tekintették, mert az pl. még közjegyzői okiratba foglalandó, vagy pedig mert a felek a vételárra nézve, vagy pedig mert a fizetés teljesítésének helyére nézve még megállapodásra nem jutottak, vagy pedig mert az ügylet tárgyául szolgáló ezrekre menő vagyoni átruházást a körülmények stabilitásától függővé téve, a felek a szerződést a rebus sic stantibus feltétel alatt, pl. csak egy hónap múlva, a szerződés írásba foglalása mellett kívánják végleg megkötni, — ha mondom, a felek a szerződést még véglegesen megkötöttnek nem tekintik, de megállapodásait irásba foglalják s aláírják: pandektajog szerint pontozatok jönnek létre, melyek vagy a tractatumoknak még nem kötelező erejével, azaz semmi érvénynyel nem bírnak, vagy egy pactum de contrahendót foglalnak magukban, vagy pedig ott, a hol * «Örök. jogunk törvényhozási szabályozásához)) (Budapest, 1876. 960 o.). ** Előző közleményt I. Jogállam 190J. év 188. lap.