Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

22 III. Magánjog és eljárás. 23. Házasság felbontására irányuló igény elévülése. (1894 : XXXI. t.-cz. 83., 84. SS-) Felperes keresetében azt adja elő, hogy alperest 34 évi házas együttélés után 1898 szeptember 11-én azért kergette el házától, mert iszákossá vált, felperest meglopta és botrányos életmódra adta magát. Minthogy azonban ennek daczára felperes a házasság felbontása iránti keresetét csak 1900 augusztus 21-én adta be, alperesnek az együttélés tartama alatt állítólag elkövetett kötelességszegései az 1894: XXXI. t.-cz. 83. §-a, illetőleg 84. §-a értelmében, még bizonyítás esetében is csak akkor volnának figyelembe vehetők, ha felperes alperes ellenében olyan bontó okot bizonyitott volna, melyre nézve kereseti joga a kereset beadásakor nem szűnt meg. Ilyen bontó okul azonban Cs. M. és S. V. tanuknak vallomására alapitott az a felperesi állítás, hogy csak 1900 július vagy augusztus havában tudatták felperessel azt, hogy alperes több férfivel házasságtörést követett el, nem fogadható el, mert ezen tanuk vallomásából a házasságtörés ténye meg nem állapitható (Curia 1902 márczius 12 1321. sz.). 23. Házasságon kivül született gyermek örökösödési joga törvényes gyermek mellett. Felperes, mint az 1869. évi július hó 14-ik napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt H. J.-né, szül. H. I. törvénytelen gyermeke, alperes mint most nevezett örökhagyó törvényes házasságból született gyermeke ellenében örökösödési jogának megállapítása és ebből fulyólag nevezett örökhagyó után maradt javak felerészenek örökösödés jogezimén megítélése iránt indítja keresetét. A kecskeméti kir. törvényszék felperest keresetével elutasította, meü: alperessel mint a végrendelet nélkül elhalt örökhagyó anya törvényes g3"ermekével szemben, felperest mint ugyanazon örökhagyó törvénytelen gyermekét törvényes örökösödési jog meg nem illeti és mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 9. §-a értelmében a törvénytelen gyermek a törvényes gyermekkel szemben az örökségből kizártnak tekintendő és mert ennek rendelkezésével szemben nem fejlődött ki olyan birói joggyakorlat, a minőnek létezését felperes vitatja, hogy t. i. a törvénytelen gyermek, a törvényes gyermekkel egyenlően örökösödnék, hanem épen ellenkezőleg a törvényes gya-