Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv Tervezete köréből [könyvismertetés]

2 I 2 ROVÁS. és ifó- §§• alapján az ingatlanokra nézve irott jogként az egés\ országra, az optk. alapján pedig az ingókra is kifejezetten Erdélyben. Fiumében és a Határőrvidéken tartja jogi életünk érvényes gyakorlatban immár 50 esztendőn át. Visszaesés nem igen mutatkozott a félszázadon át, feltétlen biztosságot nem nyújt a német rendszer sem, a Tervezet bevallott irányelve a fennálló jog codifikálása, mi birna tehát arra, hogy a németet utánozzuk, hol az osztrákot is lehet? Jobb a megszokott rossz, mint a szokatlan. Azután: komolyan gondolja-e Ereky, hogy a Tervezetből valaha törvény lesz, ha most az egyszer választott alapelvek változtatásához látnának ? — ci. a. Ujabban megjelent jog- és államtudományi müvek: Csíki László. A bűnvádi perrendtartás és az azt életbe léptető törvény. Marosvásárhely, 1902. Révész Béla bizománya. Edvi Illés Károly. A kihágásokról szóló magyar büntető-törvények és eljárási szabályok magyarázata. Budapest, 1905. Singer és Wolfner. Ara 11 kor. Fc7.s"ó' bíróságok gyakorlata. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. Bpest, 1905. Ara kötve ió k. Friedmann ErnS. A korlátozott beszámithatóságról. Különlenyomat a Huszadik s^ad-ból. Politzer és fia. Dr. Horváth János. Az októberi diplomától a koronázásig. Bpest. 190^. Dr. Ncmethy Károly. A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. Két kötet. Budapest, 1905. Pesti könyvnyomda r. t. A két kötet ára 10 k. Dr. Wertheimer Manó. A büntettek alapoka. Buoapest, 1903. Grill Károly. ROVÁS. A magyar igazságügy Fiúméban.* E czim alatt megkezdett közlésünkből már tudjuk, hogy Fiúméban abból a szerény hajlékból, a melynek czime: «Regio Tribunale» és abból a másikoól, a mely: «Regia Pretura» felírással van ellátva, a magyar nyelv használata teljesen ki van zárva. A következőkben röviden feltárjuk azokat az igazságügyi forrásokat is, a melyekből a fiumei «magyar biróság» (lucus a non lucendo) táplálkozik. A «peleskei nótárius»-ban azt mondja Magyarországról Tóti Dorka, a géczi boszorkány: ((Beszélnek itt mindenféle nyelven — még magyarul * Előző közleményt 1. Jogállam II. évf. 148 1.