Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

2()0 BÍRÓI GYAKORLAT nélkül irta alá és az ajánlat igy is jutott a felperes társaság birtokába, ezt a kitörlést, illetve kitüntetést pedig az ügynök vállalta magára olykép, hogy abban a negyedévenkénti díjfizetési kötelezettség lesz kitüntetendő. Az eljárt ügynök a tekintetben, hogy nem megállapodásszerüen járt el. hanem az aján­latban a választott fizetési módozatot ki nem tüntetvén, ennek kitüntetését felperesre bizta, nem tekinthető az alperes megbízottjának, és ebbeli eljárá­sának joghátrányai nem alperest, hanem a felperes társaságot terhelik, mert ebben az esetben a felperes társaságnak ügyletek szerzésére megbízott ügy­nöke mindenesetre megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítási ajánlatban foglalt különféle fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapo­dásra jusson. Ebből folyóan abban az esetben, ha az alperes a negyedévi díj­fizetés kötelezettségére nézve állapodott meg az ügynökkel, a felperes pedig a kötvényt nem ezen megállapodásnak megfelelően állította ki, a peres felek között a biztosítási szerződés létre nem jött. és igy felperes a szerződés alap­ján követelt biztosítási díj iránti keresetével elutasítandó". VI. Elévülés. A biztosítási feltételek öt évben állapították meg az elévülési időt. A biz­tosító társaság a fizetést megtagadta. Ennek megtörténte után a felperes még több levelet intézett a biztositóhoz és a keresetet az utolsó levelétől számított egy éven belül, de a fizetés megtagadásától számított egy éven tul, nyújtotta be. A biztositónak elévülési kifogását mind a három bíróság elfogadta. Curia 1902. április 50-án 952/v. 1901. szám alatt: «felperesnek kereseti joga el­évült, mert a hazai magánjog szerint szabály az. hogy az elévülési időt jogügy­let által meghosszabbítani egyáltalán, tehát a rendkívüli rövidebb elévülési időre vonatkozólag sem lehet, az általános biztosítási feltételekben megállapí­tott öt éves elévülési idő tehát, mint a keresk. törv. 48". ij-ával ellenkező, jogi hatálylyal nem bir. Felperesnek az az egyoldalú ténykedése, hogy noha alperes őt kereseti igényével, mihelyt az érvényesithetővé vált, azonnal és feltétlenül elutasította, mégis alperesnél a helyett, hogy keresetét megindí­totta volna, igényének elismerését újból és újból sürgette, az elévülés folya­mának megszakítására nem alkalmas, és pedig annál kevésbbé. mert alperes az alkudozás fonalát újból fel nem vette, hanem utalással eredeti álláspontjára, felperesnek megújuló alkudozási kísérleteit elutasitotta». Magánjogi tervezetünk 1358. §-a szerint az elévülést jogügylet által sem kizárni, sem megnehezíteni nem lehet, de meg van engedve az elévülési idő­nek megrövidítése. A befejezett elévülésről az adós lemondhat. Az utóbbit el kell a biztosítási jogban is fogadni, mert az elévülés hivatalból nem észlelhető, és igy csak abban az esetben alkalmazhatja a biró, ha valamelyik peres fél azt kifogásul felhozza. A mi keresk. törv.-ünk 487. §-a absolut intézkedést tartal­mazván, az abban megállapított egy évi elévülési időt sem kitolni, sem meg­kurtítani nem lehet. />. GoLi Simon.

Next

/
Thumbnails
Contents