Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

2()0 BÍRÓI GYAKORLAT nélkül irta alá és az ajánlat igy is jutott a felperes társaság birtokába, ezt a kitörlést, illetve kitüntetést pedig az ügynök vállalta magára olykép, hogy abban a negyedévenkénti díjfizetési kötelezettség lesz kitüntetendő. Az eljárt ügynök a tekintetben, hogy nem megállapodásszerüen járt el. hanem az ajánlatban a választott fizetési módozatot ki nem tüntetvén, ennek kitüntetését felperesre bizta, nem tekinthető az alperes megbízottjának, és ebbeli eljárásának joghátrányai nem alperest, hanem a felperes társaságot terhelik, mert ebben az esetben a felperes társaságnak ügyletek szerzésére megbízott ügynöke mindenesetre megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítási ajánlatban foglalt különféle fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapodásra jusson. Ebből folyóan abban az esetben, ha az alperes a negyedévi díjfizetés kötelezettségére nézve állapodott meg az ügynökkel, a felperes pedig a kötvényt nem ezen megállapodásnak megfelelően állította ki, a peres felek között a biztosítási szerződés létre nem jött. és igy felperes a szerződés alapján követelt biztosítási díj iránti keresetével elutasítandó". VI. Elévülés. A biztosítási feltételek öt évben állapították meg az elévülési időt. A biztosító társaság a fizetést megtagadta. Ennek megtörténte után a felperes még több levelet intézett a biztositóhoz és a keresetet az utolsó levelétől számított egy éven belül, de a fizetés megtagadásától számított egy éven tul, nyújtotta be. A biztositónak elévülési kifogását mind a három bíróság elfogadta. Curia 1902. április 50-án 952/v. 1901. szám alatt: «felperesnek kereseti joga elévült, mert a hazai magánjog szerint szabály az. hogy az elévülési időt jogügylet által meghosszabbítani egyáltalán, tehát a rendkívüli rövidebb elévülési időre vonatkozólag sem lehet, az általános biztosítási feltételekben megállapított öt éves elévülési idő tehát, mint a keresk. törv. 48". ij-ával ellenkező, jogi hatálylyal nem bir. Felperesnek az az egyoldalú ténykedése, hogy noha alperes őt kereseti igényével, mihelyt az érvényesithetővé vált, azonnal és feltétlenül elutasította, mégis alperesnél a helyett, hogy keresetét megindította volna, igényének elismerését újból és újból sürgette, az elévülés folyamának megszakítására nem alkalmas, és pedig annál kevésbbé. mert alperes az alkudozás fonalát újból fel nem vette, hanem utalással eredeti álláspontjára, felperesnek megújuló alkudozási kísérleteit elutasitotta». Magánjogi tervezetünk 1358. §-a szerint az elévülést jogügylet által sem kizárni, sem megnehezíteni nem lehet, de meg van engedve az elévülési időnek megrövidítése. A befejezett elévülésről az adós lemondhat. Az utóbbit el kell a biztosítási jogban is fogadni, mert az elévülés hivatalból nem észlelhető, és igy csak abban az esetben alkalmazhatja a biró, ha valamelyik peres fél azt kifogásul felhozza. A mi keresk. törv.-ünk 487. §-a absolut intézkedést tartalmazván, az abban megállapított egy évi elévülési időt sem kitolni, sem megkurtítani nem lehet. />. GoLi Simon.