Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Előszerződés és pontozatok. Jegyzetek a magyar polg. törvénykönyv tervezetéhez. 1. r.

1O0 TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. igéri, kétség esetében ezt az ígéretet visszavonhatja, ha a másik fél vagyoni viszonya iban lényeges változás állott be», tulajdonkép a kölcsönügyletet megelőzhető előszerződést szabályozza. Megjegyzendő, hogy ez az egyedüli §., mely az előszerződés szabályozásának tekinthető. Tervezetünk a német birodalmi törvénykönyvnek példáját kívánja követni és az előszerződésről általános szabályokat nem tartalmaz; a mint az indokolás mondja, «ily szerződést a 914. §. általános szóhangzása mellett kétségen kivül lehet érvényesen kötni. Feitételeztetik természetesen, hogy a megkötendő szerződés az előszerződésben kellő határozottsággal körül van írva, s hogy ha a megkötendő szerződésre nézve a törvényben bizonyos alak van előírva, az előszerződés is ez alakban köttetett legyen meg». Tervezetünk azonban a reál-szerződések tekintetében lényegesen eltér a német birodalmi törvénykönyvtől. A reál-szerződések /vs-adás és /rs-vevés által történendő keletkezését szigorúan szem előtt tartva, ennek szükségképeni consequentiája az volt, hogy az ily reál-szerződéseket megelőzhető előszerződéseket külön megköthetőnek nyilvánítja. így az 1368. §-ában : kölcsönadás iránti előzetes szerződésből eredő követelések hat hónap alatt elévülnek; mely §-t a haszonkölcsönnél az 1381. §-ban és a letétnél az 1593. §-ban megfelelően alkalmazandónak mondja ki. A zálogszerződésnél ily külön emanatiót nem találunk. Ugyancsak a most említett három reálszerződésnél az azokat megelőzhető előszerződések teljesítésére nézve a clausulát — rebus sic stantibus — állapítja meg, az 1367., Ij8l. és 1195. §-ban. Az emiitett előszerződések elévülését 6 havi időben szabja meg a tervezet. Hogy miért állapítja meg épen ezt a rövid elévülési időt, arra elfogadható okot nem találok, különösen arra való tekintettel, hogy tervezetünk az előszerződések tekintetében is teljesen a német birodalmi törvénykönyv szabad felfogású álláspontjára helyezkedett. A reál-szerződéseket megelőzhető előszerződéseknek külön kiemelését indokolva látom, mert a tervezet a reál-szerződés fogalmát stricte megtartja ^kölcsön: 1360. §., haszon-kölcsön: 1369. §., letét: 1382. §. . Ha valaki kölcsönt, haszonkölcsönt s letét elfogadását igéri, hogy az illető mily jogi hatással teheti ezt, a tervezetnek a reál-szerződésekre vonatkozó, szigorú szabályaival szemben szükséges volt különös szabályozás tárgyává tenni. De miért tért el a tervezet ott, a hol az előszerződésnek külön szabályozására volt kényszerítve, attól az elvtől, melyet a consensualis szerződéseket megelőzhető előszerződések tekintetében hallgatag felállított; a melyeknél a hat havi elévülésről szó sincs? Ha tehát magamat arra köteleztem, hogy házamat fí.-nek el fogom adni, és — az indokolás szavaival — feltéve, hogy ha a megkötendő adásvevési szerződés az előszerződésben kellő határozottsággal körül van írva, miért maradok én hosszabb ideig kötelezettségi viszonyban, mint abban az esetben, ha arra köteleztem magam, hogy fí.-nek .1000 kor. kölcsönt adjak? Miért nem szabályozzuk az előszerződéseket egyöntetűen? s miért nem terjesztjük ki a reál-szerződést megelőző elő-