Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A nemi perversitás a büntetőjog szempontjából

A NEMI PERVERSITÁS A BÜNTETŐJOG SZEMPONTJÁBÓL. 47 E felfogásukban meg nem ingatja a phisiologiai elmélet képviselőit az az ellenvetés sem, hogy vannak kéjenczek, kik mind a kétféle uton érzéki gyönyöröket hajhásznak. Itt kisegiti őket a hermaphrodisia hypothesise. Ezeket az embereket a természet a változatosságra állította be.1 De nemcsak természetesnek találják a phisiologusok azt, mit megszoktunk természetellenesnek tekinteni, hanem abban a természet bölcs és czéltudatos működésének világos bizonyítékát látják. «Mintha csak a természet előrelátó módon gátat akart volna vetni a túlnépesedésnek! Igazán csodálatra méltó játéka a természetnek! O, mindannyiunknak édes anyja, legjobban tudja, miként kell az emberiség érdekében intézkednie!*2 Sőt ez iskola egyes rajongóinak szemében az uranista egyenesen magasabb fejlődési foka az emberiségnek: valódi «Übermenschi) a Nietzsche-féle értelemben. «A látszólag természetellenest fokozza a természetfeletti irányban. Mint nőgyűlölő könnyebben emelkedhetik fel a földi szépségtől a mennyei felé, az ő szerelme a bölcs szerelme»3 A természetelleni fajtalanság egyenes dicsőitése az «ultima Thule», melyhez a rejtélyes vonzalom megfejtésére irányuló kutatások közben egyes túlzók eljutottak.4 Ha pedig nem ellenkezik a természettel a férfinek saját nembelije felé forduló gerjedelme, akkor a közerkölcsiség szempontjából sem kifogásolható. «I1 est parfaitement indifférent au point de vue de la morale, que quelqu'un se décharge sur un individu du mérne sexe on sur un individu du sexe opposé?»5 De a társadalom maga még kevésbbé vallja kárát az egyik mint a másik irányban kifejlődött érzékiségnek. A hete1 E magyarázat önkényessége ellen sikerülten érvel Hoegel, «die Verkehrtheit des Geschlechtstriebs im Strafrechte» czimü értekezéseben, Gerichtssaal LIII. köt. 117. lap. 2 Dr. von Erkelens: «Strafgesetz und widernatürliche Unzucht», idézi Hoegel, Gerichtssaal LIII. köt. ioq. I. 3 Dr. Mclchior Grohe, der Urning vor Gericht, 17. I. * V. ö. Wachenfeld, Homosexualitát und Sirafgesetz, 69. 1. 5 Aletrino, i. h. Ji- '•