Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A bírói kar és az ügyvédség

3° KRÁLIK LAJOS gon, a mely bíróvá qualífikálhat. Az ügyvédi vizsga, a doctorátus e czélra ép oly értéktelen, mint a gyakorlati bírói vizsga. Bíró csak lehet, a kii a; élet erre qualifikál. A ki 10—i ^ évigaz életben jelét adta tudásának, szorgalmának, tisztességtudásának, csak az való bírónak. És minthogy a polgárok nyugalma nem arra való, hogy azon évekig experimentálgasson a jegyző és azon megtanuljon bíró lenni, ennélfogva, minthogy más arra való foglalkozás nincsen, ki kell mondani, hogy biróvá csak az nevezhető ki, a ki mint ügyvéd az életben legalább 10 évig helyt állt, becsülettel és szorgalommal teljesítvén hivatása kötelességét. Ekként az ország kapna kiváló férfiakat, a kik a felek jogvitáit tekintélylyel és ambitióval intéznék el. A kik a lefolyt tiz-husz évi gyakorlatban tekintélyt, elismerést szereztek jogi tudásukkal, azok mint birók is be fognak válni. Az ügyvédi karra ilyen rendszer kitűnően hatna. A mit ma csak elvétve látunk, általánosan lenne észlelhető. Az ügyvéd tudván, hogy magasabb fokú intelligentia előtt áll, megadná ennek a tiszteletét, azzal, hogy jobban vigyázna már az ügy elvállalásánál is arra, hogy igazságtalan, nem védhető ügyet nem vállalna; tartózkodóbb és tisztességesebb lesz a tanú, a szakértő, a bizonyíték felhivásában, a tagadozásban, a kifogások allegálásában. A bíró megtartja ügyvédi jellegét, ügyvédi kitüntetéseit; kamarában választmányi tagságát; résztvesz a kamarának választmányi üléseiben, fegyelmileg bíráskodik ügyvéd-collegáival. 2. Mentesíteni kell a birói kart a nem vitás jogkérdések elintézésétől. A bíró legyen — bíró és semmi más. Ma ez a szegény kis Magyarország 2800 bírót tart! Egy szám, melyet csak az a sokféle nem birói teendő tesz megérthetővé, a mit ma bíráink végeznek. Az ország a 2800 birónak negyedét sem produkálja, negyedét sem tudja tisztességesen fizetni. A hetvenes években idevágólag még siralmasabb állapotaink voltak, azóta, hála Istennek, egészségesebb irányban haladunk. Azelőtt a hagyatéki, csőd ügyek, telekkönyvek, váltókeresetek, végre-