Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

2K8 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csödjog. eltérő különös eljárási szabályai volnának csak érthetők; ellenben a csődmegtámadási jognak a kereskedőkre vonatkozó s/abályai a megszűnt czégre vagy az abból kilépett czégtagra nézve kilépés, illetőleg a törlés időpontjától alkalmnzást nem nyerhetnének. Ilyen megkülönböztető és megszorító rendelkezés hijján tehát alkalmazandó a Cs. T. 244. §-ának szabálya, a mely szerint, ha a kereskedő fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett az illetékes törvényszéknél bejelenteni tartozik. Ez a törvényi rendelkezés pedig visszavezet a Cs. T. 27. §-ának abbeli intézkedésére, mely egyenes utalással a Cs. T. 244. §-ára a kereskedő fizetéseinek megszüntetését csődmegtámadási alapul állítja fel. (1903. október 16-án 6147. sz.). Ugy e határozat, mint a 378/V. 902., 1020 Y 902. és 5426/P. 902. számú határozatok a joggyakorlat fordulatát jelentik, mert megelőzőleg s igy legutóbb a 3 5 36/1901. számú határozatában a Curia az ellenkező álláspontot foglalta el. 254. Alaki okokból már törölt védjegynek törlése anyagi okok alapján. (1890:11. t.-cz. 21. 5. d. pont). Keresk. miniszter. Valamely védjegynek az átiratás elmulasztása miatt hivatalból elrendelt törlése nem zárja ki azt, hogy ugyanezen védjegy régebbi használat czimén benyújtott törlési kérelem alapján oly hatálylyal is töröltessék, mintha az egyáltalában belajstromozva sem lett volna (1902 február 7. . 666/901. sz.). 255. Elsőbbség kérdése belajstromozott és lajstromozatlanul használt védjegyek között. (1895 : XLI. t.-cz. 4. §.). Keresk. miniszter: A lajstromozás elsőbbsége alapján az ugyanazon árunemre vett és későbben lajstromozott védjegygyei szemben nincs helye törlésnek, ha igazoltatik, hogy a későbben belajstromozott védjegy, — bár lajstromozatlanul — de árujelkénti használatban a korábban belajstromozott védjegyet megelőzte (1902 február hó 7. 615/901. sz.).