Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

270 //. Büntetőjog es eljárás. delkezése ellenére nem közárverésen vásárolt, hanem azokat — bár nem jogtalan eltulajdonítás] szándékkal, hanem elszámolási kötelezettséggel — a községi elöljáróság engedélyének kieszközlése nélkül használta fel saját ezéljaira. Straub Péter és Orodi Nándor vádlottak, mint községi elöljárók, eme tényben a községi vagyonnak szabályellenes kezelését s büntethető cselekmény fenforgását vélvén, arról felettes hatóságuknál, a járási főszolgabírónál jóhiszeműen tettek feljelentést, sőt ama lelelősségnél fogva, melylyel a községi elöljáróság a községi vagyon kezeléséért tartozik s a közérdek megóvása czéljából feljelentés tételére kötelezve is voltak. Minthogy pedig a vádlottak való tényt jelentettek fel s az a körülmény, hogy a községben éveken át olyan gyakorlat fejlődött ki, miként a községi faiskola termékei a hatályban levő szabályrendelet ellenére is értékesittettek, a vádlottak jóhiszeműségét meg nem változtatja ; s minthogy való lényeknek jóhiszemű följelentése — ha a~ azokból vont következtetés helytelen is — nem büntethető s ezért a vádlottak cselekményében büntetendő cselekmény tényálladéka fel nem ismerhető : ezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság Ítéletét megváltoztatni s vádlottakat a vád alól felmenteni kellett (5208,1903., 1903. október 13-án.). 227. Köz- és jogos magánérdek az exceptio veritatis szempontjából; az erre vonatkozó kérdés mellőzése. (Btk. 263. S. 5- P) (Debreceni /r.v~., mint esküdtb.) Közérdek nem forog fenn, mert vádlott azzal, hogy a közleményt «•nyílttéri* rovatban tette közzé, közérdeket nem szolgált, de nem forog fenn jogos magánérdek sem, mert vádlott saját előadása szerint is az állítólag ellopott pénzt visszakapta, tehát vagyoni kárt nem szenvedett, fllgaz-e, hogy magánvádló a lopás után vádlottnak a 13 koronát Bordó Jenő által visszaadatta ?» Vádlott által indítványozott e kérdés föltevése megtagadtatott, mert magánvádló ellenezte — és mert vádlott a valódiság bizonyítása iránt előterjesztett indítványával elutasittatott, — e kérdés pedig szintén nem czélzott volna egyebet, mint a valódiság bizonyítását, illetve abból egy rész kiszakitását (11206. B/902. sz.).