Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. A kir. törvényszék elfogadva a kir. járásbíróságnak a bűnösség kérdésében kifejtett ténymegállapításait, azokat a tényeket fogadta el valóknak, melyek a Bp. 437. §. első bekezdése szerint, az itt fenforgó Bp. 426. §. 5-ik pontjára való tekintettel a kir. Curia határozatának alapjául szolgálnak: "hogy vádlott 1902. évi szeptember hó i-én pénzfelváltás közben a tévedés folytán kezeihez jutott s L. M. pinczért megillető 50 K pénztöbbletet megtartotta és ennek visszaadását megtagadta. » Minthogy ezen elfogadott tények szerint kétségtelen, hogy azon 50 K többlet tévedésből 'jutott vádlott birtokába, ennélfogva a Btk. 367. §-ával szemben alaposan nem mondható, hogy a kir. törvényszék a Btk. rendelkezéseit tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló tettben büntetendő cselekményt állapit meg. (1903. okt. 7. 8207 1903. sz.) 205. Pótmagánvád átvétele csalárd és vétkes bukás esetén. (Bp. 42. és 430. §§.1 (C. III. t.J A vádnak a közvádló részéről való elejtése esetén nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők egyetemének képviseletére hivatott csődtömeggondnok van jogositva a Btk. 414. és 416. §-aiban meghatározott cselekmények s mulasztások megtorlása végett folyamatba tett bűnvádi perben a vád átvételére és a megengedett perorvoslatok használatára. (7354/1903.) Ez itélet megegyezik a C. 1902. évi decz. 10-én kelt 10857. sz. Ítéletével (Bj. T. XLV. 271. 1.); ellenben eltér a C. korábbi gvakorlatától (1511,1902. sz. Bj. T. XLIV. 178. 1.), valamint a bpesti kir. tábla praxisától (Bj T. XLIV. 179. és 180. 1.), mely szerint a csődhitelezők képviselik a pótmagánvádat. Helvesebbnek az utóbbi felfogást tartjuk, mert a csődhitelezők mindegyike önálló sertett, a ki maga képviselheti a vádat, illetőleg csatlakozhatik a vád képviseletéhez, ha többen vannak (Bp. 44—46. §§.') ; holott a csődtömeggondnok nem gondnoka, illetőleg törvényes képviselője a csődhitelezőknek- is. és igv ezek nem is tartoznak azok közé a személvek közé, a kiket a Bp. 47. §-a szerint a vádképviselet tekintetében törvényes képviselőjük helyettesit. 206. lísküdtbirósági itélet megsemmisítése érthetetlenség miatt. (Bp. 355. 384. $. 10. p.) ; Az esküdtek verdiktje alapján H. J. a Btk. 301. §-ába ütköző és a 306. §. szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében