Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

142 //. Büntetőjog és eljárás. semmiségi panaszát visszavonta a dr. Seb. ügyvéd által képviselt H. K. sértettnek, mint pótmagánvádlónak ez ítélet ellen közbevetett semmiségi panaszát 1903. évi január bó 22-ik napján tartott nyilvános tanácsülésében bírálat alá vévén, következő végzést bozott: A semmiségi panasz visszautasittatik. Indokok: Az esküdtbiróságnak felmentő Ítélete ellen H. K. sértett mint pótmagánvádló «a vádlott lölmentése miatt» semmiségi panaszt jelentett be. Minthogy azonban a dr. Seb. ügyvéd által képviselt sértett mint pótmagánvádló, a Bp. 430. §-ának harmadik bekezdése szerint a semmiségi panaszra nézve is megfelelően alkalmazandó 390. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére világosan nem jelölte meg, bogy mily semmiségi ok miatt használt semmiségi panaszt, az a kijelentése pedig, hogy azt a vádlott fölmentése miatt jelenti be, a Bp. 384, 385. és 427-ik §-aiban megbatározott semmiségi okoknak meg nem felel; minthogy a Bp. 430. §-ának utolsó bekezdése szerint az a semmiségi panasz, melyben a semmiségi ok megjelölve nincs, visszautasítandó : ezeknél fogva a fönnebb nevezett sértettnek, mint pótmagánvádlónak, a semmiségi ok megjelölése nélkül használt semmiségi panaszát, a Bp. 434. §-ának harmadik bekezdése alapján vissza kellett utasítani. (1903. január 25-én 9389 902. B. sz.). E határozat nyilván ellenkezik a BP. 430. §. 2. bekezdésével, mely szerint a sértett magánvádlóként csak akkor élhet semmiségi panaszszal, ha «már a másodfokú bíróság Ítéletének meghozása előtt képviselte a vádat». A BP itt a kir. táblát és a törvényszéket, mint a II. fokú bíróságot érti ; minthogy azonban ezzel azt az elvet fejezi ki, hogy a sértettnek annál a bíróságnál kellett képviselnie a vádat, a melynek ítélete ellen csak semmiségi panasznak van helye : ebből kétségtelen, hogy az itt kifejezett szabály az eskúdtbiróság által hozott ítéletre is áll. Ha tehát a sértett nem élhet semmiségi panaszszal a kir. Tábla ítélete ellen, midőn a főügyész volt a vádló : úgy az esküdtbíróság ítéletével szemben is csak akkor illeti meg e jog, ha «a vádat már az ítélet meghozása előtt képviseltes. Minthogy a fen forgó esetben a kir. ügyészség képviselte a vádat, sőt az ítélet ellen semmiségi panaszt is jelentett be : a Curia nagyon is túllőtt a czélon, midőn itt a sértettet pótmagánvádlónak elfogadta, csak azért, mert a koronaügyész a kir. ügyész semmiségi panaszát visszavonta. Ilyen törvényellenes foldozgatásokkal nem lehet jóvátenni azt a hibát, hogy a kir. Curia a koronaügvész visszavonási jogát elismerte. in. Sértett semmiségi panasza a kir. tábla felmentő ítélete ellen, midőn a vádat a kir. főügyész képviselte. (Bp. 430. §4 2. bek.) Sértett a Btk. 386. §-ába ütköző csalás miatt tett feljelentést vádlott és neje ellen, a kiket a székesfehérvári kir. törv.-szék 1902. évi