Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. 127 ilyen természetű, és minthogy felperes az utólag felhozott kifogás figyelembe vételét annak elkésett volta miatt ellenezte; minthogy végül a szenvedő váltóképesség hiánya nem olyan kifogás, a mely az eljárás bármely szakában felhozható vagy hivatalból figyelembe vehető lenne: ennélfogva alperesnek emiitett utólagos kifogása figyelembe nem vehető (1906/902.). A kir. Curia a másodbtróság Ítéletét indokainál fogva helyenbhagyja (542/902.).* 99. Csődeljárási költségek. ([881 :XVII. t.-cz. 87. §-a.) A panaszlott" vagyonhiány miatt kérte a csődnyitás iránti kérvény elutasítását, és panaszosnak a felmerült költségek megfizetésében való marasztalását. A budapesti kir. tőrvényszék, — a nélkül, hogy panaszost a csődeljárás költségeinek fedezésére felhívta volna, az adóst a 87. §. 2. szerinti eskü letételére kötelezte, azzal a kérelmével pedig, hogy a panaszos költségben marasztaltassék, elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla «az elsőbiróság végzésének egyedül panaszlott által neheztelt azt a rendelkezését, a mely szerint a panaszlott eskü letételére köteleztetett és panaszos költségben nem marasztaltatott, helybenhagyja. Indokok : Annak, hogy a csődtörvény 87. §. 2. bekezdésében meghatározott körülmények között, az ott körülirt eskü letételére panaszlott köteleztessék, nem előföltétele az, hogy panaszos a csődeljárás költségeinek előlegezésére megelőzően sikertelenül felhivassék, mely felhívásnak különben is csak akkor van helye, ha a csődöt kérő az eljárási költség viselésére önkényt késznek nyilatkozik s ott, a hol a körülmények olyanok, hogy csődeljárás utján sem volna a hitelezők kielégítésére szolgáló valamely vagyon előállítható, minthogy ilyen esetben a csődeljárás merőben czéltalan volna, a kérdéses felhívás tárgyában intézkedés egyáltalán nem is tehető és mert oly esetben, a mikor a csődkéfvény csak a panaszlott vagyontalansága miatt nem vezethetett sikerre, panaszos a tárgyalás költségében még akkor sem marasztalható, ha panaszlott költségeit a tárgyalás során fel is számítja s abban a panaszosnak elmarasztalását kéri.n (3266/902 sz.) E határozat azért érdekes, mert az eddigi gyakorlat a fenti ítéletben foglalt mindkét tételnek ellenkezőjét vallotta, s a 87. 5. 2. pontjában foglalt esküt csak akkor tartotta megitélhetönek, «ha a vagyonhiány miatt szükséges költség előlegezését a csődöt kérő hitelezők is megtagadják)) (Budapesti tábla 2805/902) ; a kérelmével elutasított hitelezőt pedig a költségek megfizetésében rendszerint marasztalta.