Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
9,6 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csödjog. A váltón tehát az a jogi személy is, mely a fizetést a fizetési helyen teljesiteni fogja külön és kifejezetten ki lévén jelölve: ez a váltó határozottan telepitett váltónak tekintendő. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a telepesként megnevezett bank debreczeni fiókintézete bejegyezve és a váltón az a physikai személy, ki az emiitett fiókintézetet képviseli, megnevezve nincsen, mert eltekintve attól, hogy az osztrák-magyar bankról szóló 1878: XXV. t.-cz.-nek kiegészitő részét tevő bankalapszabályok 91. czikke értelmében a bank külön jogaként meg van állapítva, hogy az sem a saját, sem a fő, sem a fiókintézetei czégét bejegyezni nem köteles: különben is jogi személy létele a bejegyzés tényétől független. Ezek szerint a V. T. 44. §-a 2-ik bekezdésének egyike sem forogván fenn, s miután az óvás felvétele elmulasztatott, felperes az alperes elleni váltókereseti jogát is elvesztette. (1285,902. okt. 31.) Ezt az esetet az teszi érdekessé, hogy az elsőfokú bíróságot az 1878. évi XXV. t.-cz. ellenére az osztrák-magyar bank jogi személyiségének megállapíthatásához a bejegyzéstől teszik függővé. Ezt a felfogást a Curia helyesen czAfolja meg. 74. A kö^adós jogcselekményeinek megtámadása a fizetésképtelenségről való tudomás folytán. (1881 : XVII. t.-cz. 27. §. 2. bekezdése). Felperes tömeggondnok azon az alapon indított keresetet alperes czég ellen, hogy ennek egyik tagja a közadós fizetésképtelenségéről tudván, a tömegnek visszaadandó a nyert kielégítés. A bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvénys%ék felperest keresetével elutasítja. A bpesti kir. ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Ha való volna is az a körülmén)7, hogy az alperes által elleniratában és viszonválaszában megjelölt egyezségi tárgyalások folyamán K. A. alperesi czégtag oly kijelentést tett, hogy az egyezségileg felajánlott összeget csak azért fogadja el, mivel a közadós czég fizetésképtelenségéről tudomása van, — e puszta kijelentésből oly ténybeli adatok bizonyítása nélkül, melyek alapján a fizetések megszüntetésére jogszerű következtetés volna vonható, — a fizetések megszüntetésének tényét megállapítani nem lehet. (1901 nov. 20. 1110/901.) A kir. Curia helybenhagyja. (1902 deczember 23. 263. sz. a.)