Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

66 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. csak akkor van helye, ha az ujitó felek tényállításaikat valószínűsítik, és ennek alapján egyoldalú föesküvel való bizonyításnak megengedését kérik. (1902 január 30. 4520/901. sz. ; Curia 3328/902. sz. a. helybenhagyta.). IV. KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-ÉS CSŐDJOG. 50. Szövetkezeti közgyűlés határozatának megtámadása alakszerűségek mellőzése miatt. (1875 : XXXVII. t. ez. 174. §.) Felperesek keresettel támadták az alperesi szövetkezet közgyűlésének azon határozatát, a mely szerint S. F.-nek ; P G.-nek és dr. Sz. B.-nek megszavazott hitelösszegek erejéig az igazgatóság és felügyelő bizottság el'en kártérítési keresetnek megindítása határoztatott el. Alakszerűségek mellőzését látják felperesek abban, hogy S. F. jóllehet nem tagja a szövetkezetnek, annak közgyűlésén megjelent és indítványt tett, abban továbbá, hogy bár P. J. dr. sem nem tagja, sem nem tisztviselője a szövetkezetnek, szintén indítványt tett, s a jegyzőkönyvet is vezette, s végül hogy a jegyzőkönyvet hitelesítő T. J. sem tagja az alperesi szövetkezetnek. A szegedi kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasítja: Indokok: A K. T. 174. §-a a közgyűlési határozat megtámadását alakszerűségek mellőzése miatt megengedi ugyan, azonban közelebbről nem jelöli meg, hogy minő alakszerűségek mellőzése szolgálhat megtámadás alapjául. A dolog természetéből következik azonban, hogy nem minden alakszerűség mellőzése szolgálhat ily kereset alapjául, hanem csupán a lényeges alakszerűségek mellőzése. A kereset szerint felhozott tények részint nem nyertek bizonyítást, részint pedig nem foglalják magukban az előirt alakszerűségek mellőzését, részint pedig nem vonatkoznak előirt lényeges alakszerűségekre. Ugyanis: Az a felhozott körülmény, hogy S. F., a szövetkezetnek nem tagja, a közgyűlésen részt vett s ott indítványt is tett, a felvett jegyzőkönyv tartalmával is bizonyítva van ugyan, azonban a megtámadott határozat szempontjából nem vonatkozik lényeges alakszerűség mellőzésére, mert S. F. nem mint a szövetkezetnek tagja, hanem mint annak adósa jelent meg, vett részt a tanácskozásban és terjesztett elő a közgyűlés beleegyezésével nem inditvánvt, hanem halasztási kérelmet, és igy ha szabályként el is fogadható, hogy a közgyűlésen csupán a szövetkezetnek tagja vehet részt, a nem tag részvétele úgy képez szabálytalanságot, ha tagkent adja ki magát és jár el, mert továbbá a jelenlevők közül S. F. felszólalása ellen senki kifogást nem tett