Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 10. szám - Beksics Gusztáv történet - és közjogirása [könyvismertetés]

846 CÜLFOLDI JOGÉLET. intézetek részéről való megszerezhetését állami jóváhagyástól tegyék függővé (72. cz.). A feleség jogállása tekintetében figyelemreméltó, hogy a nő törvényes hatáskörének korlátozása jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hatálytalan (i8ó.cz. 2. bek.). De ha a nő képviseleti jogával visszaél vagy annak gyakorlására képtelennek mutatkozik, azt tőle a férj kérelmére a bíróság megvonhatja (187. cz.). Ez a képviseleti hatáskör a háztartás folyó szükségleteirevonatkozik (186. cz. 1. bek.). A nőnek mindig joga van önálló keresetet folytatni, a mennyiben ezáltal az életközösséget nem károsítja vagy veszélyezteti. Ha ezt a férj neki megtiltja, kérelmére a biróság e tilalmat hatályon kívül helyezheti, ha az nyilván alaptalannak mutatkozik 190. cz.). Ha a házastársak valamelyike a közösséggel szemben fennálló kötelességeit megsérti, vagy magatartása a másik felet veszélybe, szégyenbe hozza vagy annak kárt okoz, a másik házastárs a bírósághoz fordulhat segélyért ; a bíró köteles a vétkest meginteni és ennek sikertelensége esetén a közösség oltalmára szükséges intézkedéseket megtenni (192. cz.). Ha a férj a nejéről és gyermekeiről nem gondoskodik, a biróság az adósokat — bármely házasság-vagyonjogi rendszernél — utasíthatja, hogy tartozásaikat egészben vagy részben a nőnek fizessék (194. czikk). Há^asságvagyonjogi rendszert a tervezet hármat állit fel : a három közül a felek házassági szerződéssel bármelyiket választhatják (201. cz. 2. bek.). Ha nem választottak, a vagyonegyesiiés rendszere lép hatályba (202. cz.). A legális rendszerben a férj összes tartozásaiért, valamint a nőnek, mint az életközösség képviselőjének tartozásaiért csak a férj felelős (255. cz. : a vágyonkö^össégi rendszerben e tartozásokért a felelősség a férjet egész vagyonával és a közös vagyont egyetemlegesen terheli (250. cz.); a közös vagyont terhelő tartozásokért a férj is felel (252. cz. . Végül a harmadik rendszerben, a vagyonelkülön\ö rendszerben, a férj a saját adósságain kívül csak azokért felel, melyeket a nő mint a közösség képviselője csinált 273. cz. 1. Az utóbbi rendszerben a férj és gyermekek tartása czéJjából akár a férj, akár a nő által contrahált adósságokért a nő is felel a férj fizetésképtelensége esetén (ugyanott). Ismer azonban a tervezet közbenső alakulatokat is. nevezetesen vagyonközösséget vagyonelkülönzéssel (265. cz.), vagyonközösséget vagyonegyesitéssel (266. cz.) és ismeri végül a szerzeményi közösség rendszerét is (267. cz.). A tartási kötelességet a tervezet a testvérekre is kiterjeszti, ha azok különösen kedvező vagyoni helyzetben vannak (554. cz. 2. bek.); a mi tervezetünk szerint csak előd és ivadék köteles egymást eltartani (240. §.). A törvényes öröklési rend elaprózó tendentiát követ: első sorban örökös a leszármazó, másodsorban a szülő és törzse, harmadsorban a nagyszülők és törzsük (484 -846. cz.). A nagyszülőkkel megszűnik a törvényes állagörökösödésre jogosultak sora ; a dédszülöknek csak életfogytiglani haszonélvezetük van, mely ezek elhalálozásával az örökhagyó dédnagybátyáira és déd-