Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

ORSZÁGOS ÜGYVÉDGYÜLÉS. 71 mérlegelés felé. E czélra a bíró enyhítést jogát meg kell szabadítani a btkv. 92. §-nak korlátaitól, szabad kezet kell adni a birónak arra, hogy a bűnöst javító intézetbe küldhesse, vagy pedig a büntetést közmunkával helyettesíthesse; a feltétlen elítélést is a legszélesebb mederben kívánja megvalósítani. A különös részben a lopás, csalás és ingatlan rongálás eseteiről szóló részek szorulnak leginkább revisióra. Dr. Váradi Zsigmond nagyváradi ügyvéd ezzel szemben büntető törvénykönyvünk gyökeres reformját feleslegesnek találja; szerinte csak azon néhány ponton kell javítani, a hol a büntetőjogi repressio a gyakorlatban gyengének bizonyult (becsületsértés, párviadal, iszákosság). N agy tetszéssel fogadott felszólalását Csemegi müvének apológiájával fejezte beORSZÁGOS ÜGYVÉDGYÜLÉS. Előnyére különbözött előzőitől. Gondosan készítették elő, közel 800 ügyvéd vett benne részt az egész országból. Lesz-e sikere ? Annyi már is van, hogy az ügyvédeknek erősen meglazult kartársi viszonyát összébb forrasztotta. A kongresszuson tárgyalt kérdések közül legactuálisabb : az állásfoglalás a polgári perrendtartásnak az ügyvédi képviseletet érintő intézkedései ellen. A tárgyalás nem szorítkozott a kérdés szövegében megjelölt térre, hanem kiterjeszkedett a perrendtervezetnek az ügyvédi érdekeket általában érintő kihatásaira is. Helyesen. Ha mindazok a részletek kiküszöböltetnek is, melyek az ügyvédi kar tekintélyét s anyagi érdekeit csorbítják: megmarad a perbeli keresménynek az az erős csökkenése, melyet a szóbeliség rendszere már magában is előidéz. E hátrányt, mely az ügyvédi kar már is válságos helyzetét végső romlással fenyegeti, a perrendtartáson kívül esőleg kell paralisálni. Az ügyvédi működés részére biztosítani kell ama tereket, melyek ma előle elzárvák. A titkos és nyilt (községi jegyzői stb.) zúgirászat kiirtandó; az ügyvéd s fél közti viszony szabályozandó, — szóval, az uj peres eljárással egyidejűleg az ügyvédi rendtartásnak oly reformját kell megteremteni, mely a kar megokolt erkölcsi és anyagi érdekeinek a kellő érvényt biztosítja. A resolutionak, melyet az ügyvédgyülés ily értelemben hozott, máris van gyümölcse: az igazságügyminiszternek biztos ígérete, hogy az uj peres eljárással egyidejűleg fogja az ügyvédi rendtartásnak reformját is életbe léptetni. Leghevesebben a körül forgott a vita: «Meghagyandó-e az ügyvédség jelenlegi szervezete, vagy uj alapra fektetendő az?» Ezzel együttesen tárgyalták az ügyvédképzés reformjának kérdését is. A szabad ügyvédségnek s a numerus claususnak hívei sokat feszegették a liberalismus és a reactio jelszavait. Bár e jelszavak nagyon ellentétesek, a két párt hívei még is közel jutottak egymáshoz. A szabad ügyvédség hívei maguk is az elméleti s gyakorlati előképzésnek prohibitiv jellegű megnehezítése mellett törtek lándzsát,